Virágzó vidékünk

Magyarország öt páratlan természeti csodája az egerszalóki sódombtól a Fátyol-vízesésig

Válogatásunkban hazánk természeti szépségeiből mutatunk be néhányat.
Korábban a témában:

A nagyvilág számos természeti csodával büszkélkedhet. Vannak közismertebbek, mint a Viktória-vízesés, az ausztrál rózsaszínű Hillier-tó vagy az Aurora Borealis, az északi fény, és vannak kevésbé ismertek, amelyek épp úgy páratlan szépségükkel hódítanak.

Hazánk is büszkélkedhet gyönyörűségekkel. Bár területre Magyarország nem nagy, sok látnivaló akad: érdekes geológiai képződmények, barlangok, vízesések, tavak, csodálatra méltó jelenségek, várak, de még élő szervezetek, tehát növények és állatok is találhatók természeti értékeink között.

Nehéz választani közülük, mi most szubjektív válogatás alapján bemutatunk ötöt a temérdek szépség közül.

Őrség

Az Őrség Nyugat-Magyarország szlovén határához közel, Vas megye délnyugati csücskébe eső, sajátos kultúrát megőrző történeti és néprajzi tájegység, az Őrségi Nemzeti Park része. Ez az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt élnek. A honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, innen a táj neve: Őrség. Az őrállók a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, a munkájuk fejében pedig különböző kiváltságokat kaptak. Az egykori királyi kiváltság levelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, ugyanazok, mint az ezer évvel ezelőtt írottak. Méltán nevezhetjük e tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének.

A pityerszeri skanzen egyik lakóépülete, Fotó: Wikipedia

Az őrzők a határ őrzése mellett a vasérclelőhelyeket és a sót is őrizték, valamint biztosították a ló- és marhakereskedelmet. Jellegzetes településszerkezetük volt, a szer, ami néhány házból álló dombtetői településrész neve volt, s ezek laza együttese alkotta az egyes településeket. Egy-egy szer csak néhány házból, ezek gazdasági épületeiből és udvaraiból áll, jellemzően a dombtetőkön, erdőirtásokban. A kisebb községek 2–4, a nagyobbak 6–8 szerből álltak. A mozaikos tájkép, az apró parcellás gazdálkodás, a tájba simuló házak évszázadok alatt alakultak ki, megőrizve a természetet és fenntartva annak változatosságát.

Szalafő pityerszer emeletes kástu. Fotó: Országalbum/Murjen

A hagyományos népi faépítészet legszebb példáit a Szalafőhöz tartozó Pityerszeri Falumúzeumban lehet megtekinteni. A 19. század közepe felé kezdték el tömegesen beépíteni a helyben található, jó minőségű agyagból égetett téglákat, s ezekből épültek aztán a kódisállásos házak. A kiugró rövid előtornácot nevezték kódisállásnak, ahol a vándorok, „kódisok” húzódhattak meg éjszakára vagy az eső elől.

Pityerszer lakóház Fotó: Országalbum/Bau

Megyer-hegyi tengerszem

Ugorjunk most hazánk teljesen átellenben lévő másik gyöngyszeméhez. A Megyer-hegyen, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Sárospatak fölött. Nem a természet műve, emberkéz által jött létre, ugyanis az emberek itt bányászták ki a gabonaőrlők és az érczúzók malomköveit egészen a 15. századtól, s egész Európába hordták innen a bányakövet. A bánya a 19. században zárt be végleg.  A malomkőbánya ma nagy jelentőségű bányatörténeti és földtani, valamint a bányászkodás befejezése óta kialakult botanikai és zoológiai emlék.

Fotó: Országalbum/Fekete Tibor

Az egykori bánya fejtési gödrében mára jelentős mennyiségű csapadékvíz gyűlt fel. Így keletkezett a napjainkban is megtalálható állandó vizű tó, melynek össztömege 4000 köbméter, legmélyebb pontja 6,5 méter. A táj csodaszép, s télen-nyáron egyedülálló kirándulásélményt ad. Mindenképpen érdemes bakancslistára tenni a felkeresését.

Tengerszem télen Fotó: Vlog utazások/Youtube.com

Egerszalóki sódomb

Maradjunk még a keleti országrészben, de ereszkedjünk kicsit délebbre, itt találhatjuk hazánk egyik gyöngyszemét, ami nem csak itthon, de szinte az egész világon is egyedülálló – az Egerszalóki sódomb, ami az Egertől 5 km-re délre elhelyezkedő település, Egerszalók nevezetessége és védjegye.

Fotó: Országalbum/Szasa

A föld mélyéből feltörő hévízforrás majdnem 70 fokos, ez a feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, kicsapódik, s úgynevezett sódombot hoz létre. Európában nincs több ilyen természeti jelenség, de a világon is mindössze két hasonló létezik: egy Pamukkaléban, Törökországban, és egy a Yellowstone Nemzeti Park területén.

Fotó: Országalbum/István 1949

A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkő lerakódást épített, ami eltérő méretű, kisebb és nagyobb medencékből, lépcsőkből áll. Sötétedés után az esti megvilágításnak köszönhetően a szivárvány színeiben pompázik.

Bauxitföldtani Park

Fehér után legyen vörös. A Vértesig kell utaznunk, a Gánt községtől néhány kilométerre fekvő Bagoly-hegyig, ha igazi Mars-expedíción akarunk részt venni. A látvány mindenképpen a Marsot idézi a gánti Bauxitföldtani Parkban, az egykori bauxitbánya külszíni fejtésében. Az Európában is ritkaságnak számító terület kihagyhatatlan látnivaló, még a gyerekek is élvezik a különleges lankákon a sétát.

Fotó: Országalbum/Stuksza

A telep 1923 és 1980 között jelentős bauxitbánya volt. A munkálatok befejezte után lett látogatható terület, ahol most 13 állomásból álló tanösvény üzemel, ami egy kellemes sétával 1-1,5 óra alatt végigjárható, az év minden napján.

Fotó: Országalbum/Stuksza

Vidéknek nem csak a kinézete látványos, több millió éves leletekben is gazdag, sok helyen látni például fehér színű tornyos csigaházakat a kőzetben. A leletek közt előfordulhat olyan állat maradványa is, amely 20 millió évvel ezelőtt élhetett. A vörös sziklasivatagra emlékeztető táj egyértelműen izgalmas látvány, ami méltán kapott helyet hazánk természeti csodái között.

Fátyol-vízesés

A világ természeti kincseinél említettük a Viktória-vízesést, így a hazai felsorolás végére is került egy, a miénk, ami épp olyan csodás, mint hatalmas testvére. A szilvásváradi Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége a Fátyol-vízesés, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége, méltán. Nevét a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta.

Fotó: Országalbum/Marcsi70

A vízesés 17 méter magas, a természet keze alkotta mésztufa lépcsőit, amelyek megkövesedett fagyökerekből, növényekből állnak. 18 gát sorakozik egymás alatt, kellő időt adva a kíváncsi szemeknek, hogy kigyönyörködhessék magukat.

A vízesést a Szalajka-forrás táplálja, mely körülbelül 450 méter magasan fakad, vízgyűjtő területe pedig mintegy 10 km².

Fotó: Országalbum/Murjen
Íme Magyarország tíz leggyönyörűbb őszi kirándulóhelye
A teljesség igénye nélkül megpróbáltuk a legvarázslatosabb kirándulóhelyeket egy csokorba gyűjteni.

Kiemelt kép: MTI/Komka Péter

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.