Virágzó vidékünk

Gönc a Zempléni-hegység kicsiny, de ragyogó ékköve

Ha itt járunk, ne csak a barackpálinkát kóstoljuk meg, de kiránduljunk egyet a környéken, és fedezzük fel a műemlékkincseket is.
Korábban a témában:

A Zemplén mindig tökéletes választásnak bizonyul, ha valaki gyakran vágyik a hegyekbe. Gyönyörű tájak, csodás kulturális emlékek, látnivalók tömkelege tárul elénk, ha ellátogatunk erre a tájegysre.

Gönc egy alig kétezer lelket számláló, jogállása szerint város, mintegy 65 kilométerre északra található Borsod-Abaúj-Zemplén megyeszékhelyétől, Miskolctól.

Régi mezőváros Abauj Vármegyében, birtokosa G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok és reformátusok, hajdan nevezetesebb, és híresebb is vala, a’ mint Bombardi és Turótzi elő adták. Itten lakott vala néhai Károlyi Gáspár Predikátor, a’ kinek Bibliabéli fordítása olly betses, tiszta, és könnyű magyarságáért. Határbéli legelője szoross, erdeje mind a’ két féle szükségre elég, szőlő hegyei nagyok, ’s hasznosak, országos vásárja esztendőben négyszer esik, külömbféle jeles vagyonnyaihoz képest első osztálybéli

– írja 1796-ban Vályi András a településről Magyar országnak leírása című művében.

Fotó: goncibarack.hu

Gönci barackpálinka

Gönc község méltán híres országszerte kajszibarackjáról, és a belőle készített Gönci barackpálinkáról is, ahogy az itt található műemlékek vagy romok is érdemessé teszik egy látogatásra, a Zemplén nyújtotta csodálatos panorámáról, a táj egyedi szépségéről már nem is beszélve.

2001 óta vagyunk ismét város, a múltjukra és a neves emlékműveikre való tekintettel kaptuk vissza az egykori városi rangunkat

– meséli Sivák János, a település polgármestere.

A 19. századtól kezdve alakult ki itt egyébként a sárgabarack-termesztéssel foglalkozó termelők köre, 1895-ben Gönc 17 597 gyümölcsfájából csak 1272 volt kajszi. A jövedelmezőbb kertkultúra kialakulásával a szőlő- és borkultúrát leváltotta a gyümölcstermesztés. A folyamatot erősítette a tudatos nemesítői tevékenység és a helyben létrehozott faiskolák is.

A gondos gyümölcsfeldolgozás és az egyéni illat és zamatvilágának köszönhetően napjainkra a hungarikumok közé emelkedett a gönci barackpálinka: világos halványsárga színű, intenzív, határozott kajsziillatú, kerek, telt, jellegzetes zamatú ital. 

Fotó: Facebook/HelloZemplén

Huszita-ház

Gönc egyik nevezetes épülete a tájházként működő, a Gönci-patakkal párhuzamos főút mentén álló Huszita-ház.

Fotó: Facebook/HelloZemplén

A ház fala kőből készült, amit mészkőhabarcsba helyezve raktak ki. A lakószintet megemelték és szűk ablaknyílásokat alakítottak ki, valamint pincét, ahhoz kapcsoltan pedig a telek vége felé induló és a szomszédos pincékbe ágazó járatokat vájtak ki. Az erődített jellegre és a menekülési útvonalként is szolgáló járatrendszerre a környékre jellemző gyakori csatározások miatt volt szükség, egyfajta védelmi szerepet töltött be a ház és az alatta futó alagút.

Fotó: Facebook/HelloZemplén

A Huszita-ház udvara és az udvart követő hátsó épületek Gönc régi településszerkezetét mutatják, ami magán viseli az 1200-as évek utáni betelepítés nyomait. Ezek a jellegzetes hosszú telkek és a rajta levő egymás mögötti soros beépítés a családosztódások következménye. A kőépületek konytoltak és szinte valamennyi alápincézett.

Fotó: Facebook/HelloZemplén

A ház az 1600-as években épült, lakótere három osztatú, egy tisztaszobára, egy konyhára és egy kisszobára oszlik, melyekhez kapcsolódik a kamra és a pince. 1832-ben jelentős átalakításon ment keresztül, 1976-ban az önkormányzat megvásárolta, és felújíttatta, 1978. október 25-étől működik tájház múzeumként az épület, mely ekkorra nyerte el mai formáját.

Fotó: Facebook/HelloZemplén

1978-ban az egykori lakóházban a XIX. század második felének állapotait tükröző paraszt-polgári lakásbelsőt alakítottak ki, ami a Tokaj-Hegyaljáról a Felvidékre és Lengyelországba irányuló borkereskedelemből élők viszonylag jómódú életkörülményeit mutatja be. A tárlat bepillantást enged a helyi fazekasok, bognárok, cipészek, kádárok, papucsosok, szénégetők és molnárok akkori mindennapjaiba, és itt őrzik a közeli pálos kolostorrom egyetlen megmaradt faragott kőablakát is

– meséli lelkesen Menydörgős Andrásné, aki 25 éve gondnoka és kiváló ismerője a tájháznak.

A kiállítás ugyanakkor nemcsak a házban, hanem az alatta futó pincerendszerben is folytatódik. Itt áll néhány itt a mértékegységgé vált két és fél akós, vagyis 136,6 literes híres-neves gönci hordóból is. Azt, hogy hány puttonyos az aszúbor, máig is úgy számolják, hogy hány puttony aszútésztát adnak egy gönci hordónyi, vagyis 136,6 liter musthoz.

Fotó: Facebook/Gönc a múltban
Fotó: Facebook/HelloZemplén

A Huszita-ház udvara és az udvart követő hátsó épületek Gönc régi településszerkezetét mutatják, ami magán viseli az 1200-as évek utáni betelepítés nyomait. Ezek a jellegzetes hosszú telkek és a rajta levő egymás mögötti soros beépítés a családosztódások következménye. A kőépületek kontyoltak és szinte valamennyi alápincézett.

Fotó: Facebook/HelloZemplén

A tájház múzeumot tavaly a Szentedrei Skanzenben oklevéllel tüntették ki, elismerve a műemlék jelentőségét, valamint a felújított helytörténeti gyűjteményt.

Amadé-várrom

Két jelentős rom is áll Gönc területén, az egyik az Amadé várrom, a Nagy-Amadé hegy sasbérce nyugati oldalán 650 méterrel a tengerszint felett. Főleg földalatti részei maradtak, így első pillantásra a szépséges táj nyűgözi le az odalátogatót. A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen haladva mintegy 8 kilométert.

Történelme

A várat a 13. század második felében Amadé nádor , a korábbi szepesi alispán építtette, ez lett az Aba család ősi fészke. Mivel a főúr összeütközésbe került a királlyal, ezért IV. László 1281 -ben eredménytelenül megostromolta a várat. Az Árpád-ház kihalása ( 1301 ) után Amadé a környék rettegett kiskirálya lett.

Fotó: Facebook/HelloZemplén

A várról először 1288-ban emlékeznek meg a források. Gönc a XIII. században Abaújvár tartozéka. Az utolsó Árpád-házi király, III. Endre alatt az Aba nemzetségbeliek egyik fő fészke, akik közül Amadé (Omode) nádor 1291-tol nádori kúriáját felváltva Göncön és Vizsolyban tartja. Az Amadék után a Drugethek kapják, majd királyi vár fennállása végéig.

Az általunk ismert források 1428-ban említik utoljára, három századon át még csak a romjairól sem említenek semmit, csak a 18. században kezdik a földrajzi leírások, térképek és kézikönyvek az egykori Amadé-várat, mint regényes romot újra emlegetni. Nem árulják el a szűkszavú történelmi források, hogy mi okozta a vár pusztulását, s azt sem, hogy pontosan mikor enyészett el. Lehetséges, hogy a magasan levő várak gyakori sorsa, villámcsapás és tűzvész sújtotta, de az is lehet, hogy a huszita mozgalmakban pusztult el.

Pálos kolostor romjai

A még most is impozáns romok Gönc külterületén találhatóak, 320 méterrel a tengerszint felett, a várostól a piros kereszt turistajelzésen mintegy 5 kilométert haladva. Ha tovább gyalogolunk dél felé, az Amadé vár romjai is felbukkannak néhány kilométernyire.

4 Fotó megtekintése

Gönc a Zempléni-hegység kicsiny, de ragyogó ékköve

Fotó: Facebook/HelloZemplén
Még több +
Fotó: Facebook/HelloZemplén
Még több +
Fotó: Facebook/HelloZemplén
Még több +
Fotó: Facebook/HelloZemplén
Még több +

A kolostort a 14. század végén kezdték építeni a pálosok, hét oltárát 1420-ban szentelték fel. A reformáció korában kirabolták, és részben feldúlták az épületet. 1940-ben a rom további leromlását Göncről hozott kőművesekkel igyekeztek megállítani. Régészeti feltárása 1985-ben indult meg, de ekkor csak egy kutatóárkot ástak, amit be is temettek. 2005. június 22-én a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei kezdtek bele a részletesebb feltárásba, mely során azonban nem temették vissza a falak menti árkokat, így a falak állaga sajnos rohamosan romlik.

A városban folyamatosak a fejlesztések és a felújítások, amilyen például a készülő pálinkamúzeum és a pálinkaterasz, ahol kóstolókat tartanak majd. Így innen a tájban gyönyörködve ízlelhetjük meg a Gönci barackpálinkát, az előzetes tervek szerint már akár jövő nyáron is.

Ajándékozzunk élményt: turistacsalogató gyöngyszemek Északkelet-Magyarországon
Kevésbé ismert, mégis különleges úti célokat ajánlunk, nem csak Valentin-napra.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.