Virágzó vidékünk

Népi házak, barokk hidak, száműzött püspökök és rejtélyes pincék: ez mind Hejce

A Zemplén kicsiny gyöngyszeme nagy múlttal és gyönyörű túraútvonalakkal is bír.
Korábban a témában:

Hejce, a Zemplén nyugati csücskében megbúvó aprócska falu első hallásra nem tűnik különlegesnek, rövidke neve érdekes hangzása ellenére is ismeretlenül csenghet legtöbbünk fülében Bolgodkővár vagy Füzér nevéhez képest. Ha mégis a település felé vesszük az irányt, és behajtunk a fő utcájára, rögtön látjuk, hogy ide érdemes eljönni, néhány napot eltölteni itt, sőt visszajönni, ha ráuntunk a város zajára és nyüzsgésére, és háborítatlan nyugalomra és szépségre vágyunk.

Az első kép, ami fogad

Hejcére jó minőségű úton érkezhetünk, nem véletlenül, hiszen hajdanán is Abaúj-Torna vármegye fontos kereskedelmi útja vezetett mellette, Göncön és Kassán át Lengyelország felé. A tokaji bor és a só útja volt ez.

Fotó: hejce.hu

A térség híres bortermelő vidék volt, így nem csoda, hogy a település szinte minden házához tartozik pince. A püspöki kastélyé pedig különleges szerepet játszott a második világháború idején: itt rejtették el a kassai Szent Erzsébet székesegyház szárnyas oltárát, amit így sikerült is megőrizniük az utókornak.

Hejce és a törökök

A többszintes, ágas-bogas pincék egész sora hálózza be a kicsiny, ma 310 lelket számláló települést, a járatok többsége átjárható, manapság igazi látványosságok.

Fontos szerepe volt ezeknek a földbe vájt pincéknek hajdanán, a hordó formájúra kivájt, szalmával bélelt termekben tárolták és rejtegették a hadi élelmet a borral együtt, hogy aztán innen szállítsák titkos utakon, a portyázó törökök elől biztonságban az ostromolt egri várba.

A vár népének ellátása és a mai értelemben vett népélelmezés ugyanis az egri püspök gondja volt, mert háborús időben ő volt legfőbb hadúr. Így lehetett a püspökségi tulajdonban lévő Hejce az egri vár egyik hadibázisa, írja a Helló Zemplén.

3 Fotó megtekintése

Népi házak, barokk hidak, száműzött püspökök és rejtélyes pincék: ez mind Hejce

Fotó: hejce.hu
Még több +
Fotó: Flickr/Zoltan Bagosi
Még több +
Fotó: hejce.hu
Még több +

Hejce egyik legkorábbi településünk, már 1009-ből van róla adat, ekkor I. István az általa alapított egri püspökségnek adományozta. A 15. században husziták telepedtek meg a falu keleti részén, melyet utánuk ma is Csehországnak neveznek a helyiek. Ebben az időben Hejce már mezőváros volt.

A település történetében a 18. századra már kialakult egy újból átrétegződött faluközösség. A családszervezetnél a kiscsaládos rendszer a domináns, ritkán fordul elő több generáció együttélése, írja Néprajzi tanulmányok a Zempléni hegyvidékről című munkájában Viga Gyula.

Fotó: Flickr/ZClub Hungary
8 Fotó megtekintése

Népi házak, barokk hidak, száműzött püspökök és rejtélyes pincék: ez mind Hejce

Fotó: Instagram
Még több +
Fotó: hejce.hu
Még több +
Fotó: Facebook/Hejce
Még több +
Fotó: Instagram
Még több +
Fotó: Instagram
Még több +
Fotó: Instagram
Még több +
Fotó: Facebook/Hejce
Még több +
Fotó: Facebook/Hejce
Még több +

Jellegzetes parasztházak

A fésűsen beépült, keskeny házakat az utcafrontra, előkert nélkül, magas lábazatra emelték. Szinte kizárólag ilyen hosszú, kontyolt tetejű, oldaltornácos házak épültek a faluban, sok közülük huszita jegyeket visel. A kis ablaknyílásokkal megtört hófehér homlokzat puritán, egyetlen dísze a hit erejéről valló kereszt vagy kehely.

Az épületeket gyakran pala vagy fémlemez fedi, a telkeket pedig két részre osztja az udvar és a kert. A kerítésen belesve kerekes kút vonja magára figyelmünket. Az udvarok végét csűrök zárják le, a hajdani gazdálkodás máig megmaradt nyomai. Hejce példátlan épségben megőrzött településegyüttese ritka érték manapság, olvashatjuk a falu honlapján.

Fotó: Instagram

Parasztházakból kialakított, szépséges vendégházak várják a turistákat, patak csörgedezik át a falun, a parkokban a sok zöld között pedig a helyi fafaragók szobrait láthatjuk. Van itt egy püspöki kastély is, amelyet az 1700-as években építtetett Esterházy Károly egri püspök, de  hangsúlyosabbak a huszita jegyeket viselő házak, végig a patak mentén, és a természet elragadó bája.

Lehallgatás és megfigyelés

A hejcei kastélyt gróf Eszterházy Károly egri püspök építtette annak a Fellner Jakabnak a tervei alapján, aki az egri líceumot is tervezte. Először az egri, majd a kassai püspök használta nyaralóhelyül. A városi legenda vagy falusi szóbeszéd szerint ide száműzték azokat az egyházi vezetőket, akik nem akartak a politikai akaratnak behódolni.

A püspöki karban maradók számára fenyegetés volt, ha Hejcét és az esetleges odahelyezésüket emlegették nekik. Az itt lakók nem élvezhették a nyugalmat akkoriban, ugyanis figyelték minden léptüket, és lehallgatták minden szavukat.

Olyan komoly lehallgató rendszert üzemeltettek a kastélyban, hogy az akkori elektromos rendszer többször felmondta a szolgálatot, nem bírta a terhelést.

Az épület manapság már nem látogatható, pedig a kápolnájáról ódákat zengenek.

Fotó: Instagram

200 éves barokk hidak

Hejce 200 éves barokk hídjai hívogatóak, még ha a kicsiny Szerencs-patak medrében ma már csak ritkán csordogál víz, s akár száraz lábbal is átsétálhatunk a túlsó partra. Ezek a szépséges kő ívek éppúgy sugározzák a hidak lelkét, a távolság átívelésének szépségét, az egymáshoz jutás és kötődés élményét, mint a tájat büszkén uraló társaik bárhol a világban. Hejce tündéri kis falu, a Szerencs-patak szeli ketté, és az azon átívelő barokk kőhidak igazi mediterrán hangulatot idéznek meg. Egy séta erejéig mindenképp érdemes meglátogatni.

Fotó: hejce.hu/Brindzák Attila

A 2006-os tragédia

A faluból rövid túrával megközelíthető az erdészház mellett feltörő, tiszta, hideg vizű Fehérkút-forrás 590 méter magasan, vannak ott padok és szabadtéri főzőhely is. Pár kilométerrel odébb pedig a 2006-ban lezuhant szlovák katonai repülőgép emlékhelye található. Anno 42 békefenntartó vesztette ott életét a tragikus balesetben.

Fotó: Instagram

A Borsó-hegy a maga 747 m-es magasságával egyik teljesítőpontja a Zempléni 700-as túramozgalomnak, bár utóbbi időben nem a pecsételés miatt járnak sokan arrafelé, de zarándokhely lett a hegy a hellyel, ahol a 42 katona 15 km-re az otthonától lezuhant. A hegytetőn kopjafák, a faluban egy szobor emlékezteti az arra járót a tragédiára.

Kiemelt kép: hejce.lapunk.hu

Ajándékozzunk élményt: turistacsalogató gyöngyszemek Északkelet-Magyarországon
Kevésbé ismert, mégis különleges úti célokat ajánlunk, nem csak Valentin-napra.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.