Virágzó vidékünk

Őseink hagyományait őrzik a csodás falumúzeumok

A szabadtéri falumúzeumokban életre kel a múlt, az elfeledett vidéki hagyományokat is átélhetjük itt.
Korábban a témában:

A szabadtéri néprajzi múzeumok, más néven skanzenek olyan múzeumok, amelyek történelmi településrészeket valamely történelmi korszakbeli formájukban korhűen, hitelesen mutatnak be.

Igazi időutazást tehetünk ezeken az autentikusan kialakított helyeken, miközben színvonalas programokon is részt vehetünk, legyen szó hagyományőrzésről vagy népi mesterségek megismeréséről és akár kipróbálásáról.

Fotó: muzeumfalu.hu

A világ első szabadtéri néprajzi múzeumát, a stockholmi Skansent 1891-ben nyitották meg a Djurgården nevű stockholmi szigeten. A 20. század közepén a világ legtöbb országában ennek a múzeumnak a mintájára sorra nyíltak szabadtéri néprajzi és nem csak néprajzi múzeumok.

Skanzen-történelem itthon

Magyarországon a műemlékvédelem 1949-ben a megőrzésre érdemes objektumok közé sorolta a népi építészeti alkotásokat. Megindultak a felmérések, kutatások, a néprajztudomány elvégezte a szükséges népi építészeti értékeléseket, kitűzte a kutatások korszerű irányait.

Mindezen tudás birtokában jött létre  elsőként 1967-ben először a budapesti Néprajzi Múzeum Falumúzeumi Osztálya, majd 1972-ben önálló, országos múzeumként megalakult a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén, a Sztaravoda-patak völgyében egy 46 hektáros területen. Európában egyedülálló módon, az országos szabadtéri múzeum megalapításával párhuzamosan Magyarországon kialakult a vidéki regionális skanzenek hálózata is. 1968-ban Zalaegerszegen a Göcseji Falumúzeum, 1973-ban Szombathelyen a Vasi Múzeumfalu, 1979-ben Nyíregyháza-Sóstón a Sóstói Múzeumfalu, 1980-ban Szennán a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény és 1985-ben Ópusztaszeren az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménye nyitotta meg kapuit. Velük szinte egyidőben kezdődött a helyben megőrzött épületekben berendezett tájházak helyreállítása, jelenleg már közel 400 tájház működik hazánkban.

Szenna, falumúzeum – Fotó: Wikimédia Commons

1. Szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A Szennán lévő Szabadtéri Néprajzi Múzeum Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re található, és az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre, egy élő faluban jött létre. Célja a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek az utókor számára történő megőrzése a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Az áttelepítés a hitelesség igényével, az eredeti faelemek lehető legnagyobb mértékű megtartásával, a hagyományos anyagok és technika alkalmazásával történt.

Szenna, tájház – Fotó: Wikimédia Commons/Németh Csilla

A múzeumban a dél-dunántúli népi építészet legszebb épen maradt talpasházaiból szállítottak ide néhányat, amelyek így egy utcasort alkotnak.

Szenna, harangláb és református templom – Fotó: Wikimédia Commons

A múzeum területén található Somogy egyik legszebb műemléke, az 1785-ben népi barokk stílusban épült festett, kazettás mennyezetű református templom, mely igazi ékköve a megyének. A templom máig aktív szerepet tölt be a falu életében.

A falumúzeum a történeti falusi épületek sikeres újratelepítéséért 1982-ben megkapta az Európa-Nostra Díjat.

2. Göcseji Falumúzeum

Magyarország első szabadtéri múzeuma 1968-ban nyílt meg. A falumúzeum Zalaegerszeg központjától nem messze, a Zala folyó egy holtága mellett terül el. A göcseji népi építkezés jeles példáit az eredeti helyén hagyott Hencz-féle vízimalom köré építették fel olyan elrendezésben, mintha egy 19. századbeli göcseji falu lenne: parasztházakkal, gazdasági épületekkel, templommal, kovácsműhellyel és malommal.

Göcsej, a múzeum bejárata – Fotó: Wikimédia Commons/Kaboldy

A göcseji kis települések a 20. századi útépítésekig megőrizték hagyományos szerkezetüket, a házak is az ősi építési módokat és formákat őrizték. Ennek a hagyományos életformának az utolsó emlékeit sikerült átmenteni az utókornak a múzeum megalapításával és továbbfejlesztésével.

Hottói kovácsműhely – Fotó: Wikimédia Commons/Kaboldy

A nevezetes Hencz-vízimalom

Fotó: Wikimédia Commons/Kaboldy

3. Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az 1967-ben alapított budapesti Néprajzi Múzeum Falumúzeumi Osztályából vált ki és lett önálló szabadtéri néprajzi múzeummá Szentendrén 1972-ben. Gyakran Szentendrei Skanzen néven emlegetik. Ez Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteménye, mely bemutatja a Kárpát-medence jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek lakáskultúráját, életmódját.

Szentendrei skanzen, sükösdi lakóház – Fotó: Wikimédia Commons/Sonaj1
Fotó: Wikimédia Commons

Napjainkban Magyarország települési, építkezési és gazdasági formáit 8 néprajzi tájegységben mintegy 400 építmény segítségével elevenítik itt meg a látogatók előtt. A szabadtéri múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében nagyrészt eredeti épületekkel és tárgyakkal, a 18. század végétől a 20. század közepéig.

Perkupai lakóház – Wikimédia Commons/Sonaj1

A múzeum természetvédelmi terület. A kiállítási épületek, berendezési tárgyak pótolhatatlan értéket képviselnek.

4. Sóstói Múzeumfalu

Hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a Sóstói Múzeumfalu, amelyet jelenleg átépítenek és korszerűsítenek, de a tervek szerint szeptember 1-én újra megnyitja kapuit a látogatók előtt, az eddig megszokottnál is színesebb és látványosabb programkínálattal.

A múzeumfalu nem papucsos múzeum, vagyis otthon érezheti magát az ember, mintha valóban egy szép vidéki faluba tévedt volna. A gyerekek labdázhatnak, fogócskázhatnak, megehetik a magukkal hozott elemózsiát, még szalonnát is süthetnek itt.

4 Fotó megtekintése

Őseink hagyományait őrzik a csodás falumúzeumok

Fotó: muzeumfalu.hu
Még több +
Fotó: muzeumfalu.hu
Még több +
Fotó: muzeumfalu.hu
Még több +
Fotó: muzeumfalu.hu
Még több +

5. Bodrogközi Múzeumporta

A Bodrogközi Múzeumporta egy 2015-ben átadott szabadtéri néprajzi múzeum Cigándon, amely a 2000-ben alapított Cigándi Falumúzeum kibővült intézménye.

Fotó: Wikimédia Commons

A múzeum a térség legnagyobb és legaktívabb néprajzi tájmúzeuma, amely Cigánd és a Bodrogköz kulturális, néprajzi és történeti értékeit jeleníti meg.

A hagyományőrző centrum céljának tekinti a bodrogközi népi hagyományok ápolását mind a tárgyi, mind a szokáskultúra területén. A felnövekvő generációk kötődését igyekszik erősíteni a népi hagyományokhoz a múzeumporta.

Fotó: Wikimédia Commons

Rendezvényekkel és nem formális tanulási alkalmakkal egészíti ki a kiállítási és őrzött anyagok bemutatását a hely, ami által a látogatók interaktív formában tapasztalhatják meg az ősök hagyományait, szokásait.

Nemzetközi Visegrád-díjban részesült a szentendrei skanzen
Megérdemelt a rangos nemzetközi elismerés.

Kiemelt kép: Wikimédia Commons/Németh Csilla

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.