Virágzó vidékünk

Saját telkén épített csángó falut a Gyimesekben egy székelyföldi család

A létesítmény egy múzeum és panzió egyedi ötvözete, falu a faluban.
Korábban a témában:

2002-ben Szász István és neje Szász Marika családi vállalkozása vásárolt egy nagyobbacska területű telket Székelyföld keleti részén, a közigazgatásilag Gyimesközéplokhoz tartozó Borospatakán. Az 1000 éves határ menti gyimesi csángó vidéken a rá következő években olyat alkottak, melynek máig csodájára járnak a turisták.

A vállalkozás “szóvivője” Marika asszony, aki ma férjével, az eredetileg mérnök végzettségű Istvánnal, fiukkal, ifjabb Szász Istvánnal, és vejükkel, az egykoron a Háromszék Táncegyüttes prímásaként ismert Molnár Szabolccsal vezeti a közel 23 ezer négyzetméteres telkükön kialakított múzeumfalut, mely közkedvelt szálláshelyként funkcionál. Ahogy sokan mondják: a létesítmény egy múzeum és panzió egyedi ötvözete, falu a faluban, gyönyörű környezetben.

Amikor megvettük a területet, azon egy öreg ház és egy csűr árválkodott. Megláttuk, megszerettük, így kezdődött a mi történetünk

– mondta a Sokszínű Vidék érdeklődésére Marika asszony.

A skanzen szerencsés véletlenek egybeesésével épült meg. A családfő eredetileg régi bútorok felújításával akart foglalkozni, és ilyen tárgyak után kutatott. Egy hirdetésére 52-en jelentkeztek, ráadásul olyanok, akik nem csak a régi berendezési tárgyaktól akartak megválni.

A jelentkezők többségéről kiderült, hogy bútoraik mellett házaikat és csűrjeiket is el akarják adni. A környéken lévő halálraítélt házakat először lefényképeztük, majd lebontottuk azokat, és a fotók, valamint a számozás szerint eredeti formájukban visszaépítettük a telkünkön azokat. Hagyományosan tapasztottuk kívül-belül, és régi bútorokkal, néhányban szalmazsákos ágyakkal rendeztük be a házakat

– emlékezett Szász Marika.

A Szász család birtoka mára apró falu lett, ahol katonás rendben sorakoznak a szebbnél szebb vendégfogadó parasztházak, melyek közül a legrégebbi 150 éves hagyományt őriz. A legtöbb házban hagyományos “csikó”, illetve öntvény kályhákban fával tüzelnek hűvösebb időben, a legkisebbekben azonban csak dísz a csikó kályhaa, azokban központi fűtés van. Az utólag felépített csűrök fürdőházként, múzeumként és 200 fő befogadására alkalmas rendezvénycsűrként funkcionálnak, de kápolna is magasodik a múzeumfaluban. Azt se feledjük, hogy fűthető borospince is kényezteti a látogatókat.

A skanzen épületei közül 13 ház szálláshelyként működik és egykori lakóiról vagy származási helyéről elnevezve jelölik azokat.

  • Mihók ház: 2 szobás múlt század eleji parasztház
  • Nagygyimesi ház: 3 külön bejáratú szobával rendelkezik
  • Gyimesbükki ház: 2 külön bejáratú szobája van
  • Kilén ház: a Gyimesközéplokról áttelepített ház két különbejáratú szobával rendelkezik.
  • Recepció: gyimesbükki parasztházból kibővített központi épület földszintjén ebédlővel, konyhával, emeletén szobákkal.
  • Madarasi ház: ez az egy ház, ami nem Csángó-vidékről származik. A 2 bejáratú, 3 szobás parasztház Csíkmadarasról érkezett.
  • Bálványosi ház: 3 külön bejáratú szobája van
  • Kúria: 5 szobás, 24 fő fogadását biztosítja
  • Kondor ház: 2 szobás ház
  • Buhai ház: Buhapatakáról származik, 3 szobás ház
  • Etelka ház: a ház a régi tulajdonosának nevét viseli, 2 szobás
  • Andrika ház: a ház a régi tulajdonos nevét viseli, 3 szobás
  • Tarhavasi ház: 2 külön bejáratú szoba található benne

A kezdetek óta arra törekszünk, hogy minél több hagyományokat értékelő, népművészetet kedvelő, pihenni vágyó csoport látogassa a falunkat. A környéken tett nagy túrákat követően bárki ellazulhat a melegvizes dézsában, a fatüzelésű szaunában és a sókamrában. Vendégeink részt vehetnek szekeres kiránduláson az 1000 éves határhoz, csángó estjeinken megismerkedhetnek nálunk a gyimesi néptánccal, népzenével és népviselettel

– invitált a birtok asszonya Székelyföld egyetlen csángó skanzenjébe.

Azt már szórólapokból, az interneten közzétett információkból tudtuk meg, hogy aki betér a Szász család falujába, jókat falatozhat a hagyományos helyi specialitásokból. Egyebek mellett megkóstólhatja a kemencében sűlt bárányt, melyet hagyományos gyimesi házikenyérrel szolgálnak fel, de nem hiányzik a kínálatból a tárkonyos krumplileves és a felcsavart túróspuliszka sem.

12 Fotó megtekintése

Saját telkén épített csángó falut a Gyimesekben egy székelyföldi család

A cikkben közzétett fotókat Szász István készítette.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.