Élet vizéről, csodaforrásokról mindenki hallott már. Mesék, filmek, mendemondák keringenek róluk. Van, aki hisz bennük, és van, aki csak legyint.
Hazánk bővelkedik forrásokban, jelenleg 6505 vízfakadást tartanak nyilván, s ez nem is az összes létező vízfakadás. Nagy részük védett természeti területen található, esetleg turistautak mentén, városok, falvak környékén kereshető fel. Néhányuknak neve is van, mások csak csordogálnak, kedvére az arra járóknak.
Természetesen ezek nem mindegyike iható víz, sokban vannak baktériumok, vagy olyan a kémiai összetételük, hogy emberi fogyasztásra nem alkalmasak, ám olyan is akad, amelyikből bátran ihat minden szomjas vándor.
Szegeden az Anna-forrás, Pécsett a Zsolnay-kút, Tihanyban a Ciprián-forrás, Hetvehelyen a Szarvas-kút vagy Máriakéménden a Templom-forrás vize is iható többek között.
Tsitári forrás
Drégelypalánk és Hont között, a 2. számú főúttól nagyjából 1 km-re található a Tsitári forrás, más néven a Kutyika, amelyhez messze földről is érkeznek vándorok, hisz a hely zarándokhely. A Kutyika vizének köszönhetően számos csodás gyógyulásról regélnek sokan, távoli vidékeken is.
A legendák szerint a forrás csodatévő vizétől sokan meggyógyultak: a vak kisfiú, akinek a forrásban mosták a szemét, újra látni kezdett, egy másik gyermek megszólalt, de más csodás gyógyulást is tulajdonítanak a forrás vizének. A csitári búcsújáróhely történetével kapcsolatban kutatók akadtak egy 1859-es feljegyzésre, melyben le volt írva, hogy a forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent, és csodálatos gyógyulások történtek.
1984-től évente szentmisét tartanak a közeli kápolnában. A szent forrás bármikor látogatható, s érdemes is megtekinteni, hisz még aki nem iszik a vízből, azt is végtelen nyugalommal tölti majd el a csodálatos környék látványa.
Vác – Hétkápolna
A Hétkápolna kegytemplom közel a Duna-parthoz található, Vác déli részén. Közelében található a csodatévő forrás, ahová egy helyi asztalosmester, gyógyulása után Szűz Mária szobrot rakott.
1769-ben Wirth Ferenc kanonok a templomhoz vezető úton hét képoszlopot helyeztetett el, mely Mária hét örömét és hét bánatát jelképezi. A kegyhely is erről kapta a nevét.
A Szentkút eredete Géza királlyal kapcsolatos. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek a mogyoródi csata (1074) előtt ezen a tájon tartózkodtak. Géza ígéretet tett, ha győz, templomot emeltet Boldogságos Szűz Máriának. Ennek a templomnak kerestek helyet, mikor egy szarvas jelent meg, agancsain égő gyertyákkal. Itt épült meg a Mária templom, s a közelben fakadó gyógyerejéről ismert forrás volt a Szentkút őse. Ide rakta később az asztalosmester a szobrot.
A forrás vizére sokan orvosságként tekintenek, az emberek gyakran, főképp a búcsúk alkalmával visznek magukkal a forrásból.
Csobánka – Szentkút
Erdőkkel, hegyekkel körülölelt, csodálatos helyen, a Pilisben is található egy csodatévő kút Csobánkától nyugatra, a Mária-út mentén, mellette egy erdei kápolnával.
A legenda szerint 1842-ben a Pilis erdőségében egy nyáját legeltető pásztornak megjelent Mária egy forrás közelében lévő mocsaras helyen. Ezután kapta a forrás a Máriakút, Szentkút nevet. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak. Olyan legenda is létezik, miszerint a favágók kivágtak egy fát, amelyen Mária-kép függött, így a fa vérezni kezdett. A zarándokok ma is felkeresik a forrást, vizéből isznak, fájó tagjaikat, főleg szemüket mossák benne.
Kiemelt kép: Pixabay.com
