Mozaik

Kiránduljunk szent helyeinkre testi-lelki egészségünkért

Magyarország szent helyei a Szent György vonalak mentén helyezkednek el.
Korábban a témában:

Zarándokutak, szentkutak, ezeréves keresztény templomok és kálváriák. Buddhista szentélyek, különös kunhalmok, Szent György-vonalak (más néven Ley-vonalak) és varázslatos erejű kövek. Prédikálószék, Bükkszentkereszt, Mária-kút és Attila-domb. A Kárpát-medence és benne Magyarország kifejezetten gazdag szent helyekben, ezek többsége régtől fogva ismert testi-lelki feltöltődést nyújtó hely.

7 templommal büszkélkedhet a 250 lakosú Balaton-felvidéki falu
Dörgicsét nyugodtan nevezhetjük templomfalunak.
Szerzetesek remetelakása, Mátraverebély, fotó: Tóth A. Péter

Földünket szabályos mintázatban hálózzák be a mágneses erővonalak, más néven Szent György-vonalak. A rácsszerű minta csomópontjaiban (az erővonalak metszéspontjában) intenzív földsugárzás tapasztalható, mely jótékony hatással van az emberi szervezetre. Ilyen csomópontokra épültek világszerte az ősi civilizációk kultikus helyei, például Anglia legismertebb megalit építménye, a Stonehenge, a perui Andokban Macchu Pichu, és Európa középkori katedrálisai mellett Magyarország templomai is.

Stonehenge fotó: Pixabay

Az erős földsugárzás, az “erőtér” kiemelkedő példája a Dél-Alföldön Szentes városa. A Kurca-partján épült település neve eleve beszédes, a különleges erők halmozódására utal. Szentesen négy templomot építettek pontosan egy erővonalra, a kisváros főutcáját szintén egy ilyen vonalra fűzték fel.

Szent László forrás, Mátraverebély, fotó: Tóth A. Péter

Hazánkban 60 olyan Szent György Pont található, mely alkalmas kimerülő testi-lelki tartalékaink feltöltésére. Legnépesebb településeink közül Budapest mellett Győr, Szeged és Székesfehérvár is ilyen energiapontokra épült. Tavasztól-őszig akár több napos kirándulások alkalmával célszerű ellátogatni egy-egy ilyen lelki békét sugárzó, csodálatos szent helyre. Néhány ilyen hazai szakrális tér bemutatásával szeretnénk kedvet csinálni egy pihentető családi kiránduláshoz.

Szentbékálla kőtengere

A Balaton felvidék kedvelt turisztikai látványossága a Káli-medencében fekvő Szentbékálla mellett kialakult természeti képződmény, egy különös kőtenger. A falu határában fekvő kövek a Szent György-vonalak erőterében helyezkednek el, így jótékony hatásuk fél órás tartózkodás után érezhetően tölteni kezdi a kimerült szervezetet. Gyógyhatása mellett geológiai és tájképi szempontból is ritka kincs a terület, legismertebb látványossága egy hatalmas ingókő, a Kelemen-kő. Hasonlóan változatos felszínű a közeli Salföld kőtengere. Mindkét terület kőzeteit hosszú időn keresztül, a középkorban malomkőként hasznosították a környékbeli molnárok.

Így még sosem láthattuk a Balaton-felvidéket
Egy videó Balaton-rajongóktól Balaton-rajongóknak.

Bükkszentkereszt, Boldogasszony-kövek

A Bükk-hegység központi részén magasodó Bükk-fennsík hangulatos szlovák falva hazánk egyik legmagasabban fekvő települése. A 600 méter tengerszint feletti magasságú kis település üveghutája és “füves embere” mellett különleges gyógyító köveiről híres. A falu egy energia-háromszög csúcsán fekszik, ahol az emberi szervezetre jótékony hatású földsugárzás igen erős. A szubalpin gyógyhely, Bükkszentkereszt erdőszélén különleges kövek pihennek az erdő talaján, ezeket nevezik – a népnyelv után – Boldogasszony Köveknek. A legenda szerint Jézus halála után Mária útnak indult, és Bükkszentkereszt határában megpihent egy szélesebb kőre telepedve. Itt tartózkodása nyomán változtak a kövek gyógyhatású, szent kövekké. Rajtuk megpihenve vagy a néhány méter sugarú körben élő fák törzsét néhány percre átölelve energiával töltődhetünk fel.

Pilisszentkereszt – Dobogó-kő – A Föld Szívdobbanása

A Dunakanyar egyik legismertebb kiránduló célpontja, a hazai turizmus történetének jelentős helye Dobogó-kő. A Báró Eötvös Lóránd Menedékház az első magyarországi turistaház felavatására 1898. június 5-én került sor ezen a területen. Turisztikatörténeti érdekessége azonban kissé háttérbe szorult varázslatos gyógyító hatásának tényéhez képest.

Dobogó-kő neve egyértelműen jelzi a magaslat kulcsfontosságú vonását, „itt dobog a Föld Szíve”, spirituális tanítók és hívők szerint itt van Földünk szívcsakrája. A pompás tájképi értékkel bíró Dobogó-kő a Föld legerőteljesebb energiaközpontja, ezért rendszeresen látogatva gyógyhatást élhetnek át a különféle betegségekben szenvedők.

A Pilis-hegység, magasabb elhelyezkedése miatt egyike az olyan gyógyító hatású területeknek, ahol elsősorban a tudatra ható energiák működnek, ám akinek inkább éltető szeretet energiákra van szüksége, annak is célszerű Földünk „Dobogó szívcsakráját” felkeresni.

Mátraverebély, Szentkút , barokk szoborcsoport, fotó: Tóth A. Péter

„Üdvözlégy Mária!” – Mátraverebély, Szentkút

Nógrád-megye vallásturisztikai szempontból kiemelkedő értékű, szépséges természeti környezetben fekvő szakrális helyét évente 200 ezer katolikus zarándok keresi fel. A ferences rendiek által őrzött és működtetett Szentkút már az 1400-as években hazánk egyik leglátogatottabb búcsújáró helye volt. Napjainkban évről-évre zarándokmenet indul a közeli Szurdokpüspökiből a mátraverebélyi Szentkútra.

Szurdokpüspöki, fotó: Tóth A. Péter
Mátraverebély, remetelakok a hegyoldalba vájva , fotó: Tóth A. Péter

Számtalan legenda és csoda övezi Szentkút történetét, legismertebb Szent László nevéhez fűződik.

Árpád-házi királyunk a kunok ellen harcolt és az ellenség bekerítette, ezért a völgybe hátrált megmaradt seregével. Ekkor lovával egy szakadékot kellett átugratnia. Az első lópata földet érésekor tiszta víz szivárgott felszínre a földből, amit Szent László kardjával kiszélesített, így keletkezett a Szent László forrás.

Évszázadokkal később egy vízre szomjazó, néma kisfiú előtt jelent meg Szűz Mária, aki egy mélyedésre mutatott, amiben víz csillogott. Miután a fiú ivott a forrásból meggyógyult némaságából. Ennek következtében 1195-ben a helyet szentnek nyilvánították. Hosszú évszázadok írásos feljegyzései csodás gyógyulások történetét őrzik.

Mátraverebély – Szentkút, fotó: Tóth A. Péter

Tápiószentmárton – Attila domb „Hunok, avarok, magyarok”

Hegységeink és dombvidékeink mellett az Alföld is bővelkedik energetizáló, gyógyító helyekben. Tápiószentmárton határában egy több hektáros területen évszázadok óta megfigyelték, mennyivel dúsabb a növényzet és egészségesebbek, nagyobbak az állatok mint másfelé a környéken. Az Attila domb, egyike azoknak a kunhalmainknak, amit még nem tüntetett el az emberi tevékenység. Az őskorban az Alföld területén körülbelül 40 ezer, többségében emberek által emelt kisebb-nagyobb kunhalom lehetett. Békés-megyében a Vésztő-Mágori halom feltárása, régészeti bemutatóhelye sok információval szolgál őseink hajdani életmódjáról. Legtöbb kunhalmunkat sajnálatos módon beszántották, vagy a későbbi utak építésekor vágták át.

A tápiószentmártoni Attila dombra felsétálva néhány perc után kifejezetten érezhető különös hatása. Karunk izmai és ujjbegyeink végei furcsán bizseregni kezdenek, melegség tölti el testünket. A helyiek azt javasolják, első alkalommal ne tartózkodjunk 10 percnél hosszabb ideig a dombon, inkább fokozatosan, kúraszerűen szoktassuk hozzá szervezetünket az erős sugárzáshoz.

Buddhista sztúpák – A Világbéke reményében

A sztúpák a legősibb buddhista szentélyek, melyekben a hagyomány szerint Buddha hamvait őrzik. Hazánkban a kétezres évek elején jelentek meg ezek a látványos szakrális építmények. Zalaszántón épült fel Európa egyik legnagyobb buddhista szentélye, a Béke Sztúpa. Magyarországon ezen kívül néhány év alatt még hat másik sztúpát emeltek. A Balaton szomszédságában magasodó zalaszántói sztúpát Tenzin Gyatso, őszentsége a 14. Dalai Láma 1993. június 17-én avatta fel egy ünnepség keretében.

5 Fotó megtekintése

Kiránduljunk szent helyeinkre testi-lelki egészségünkért

Sztúpa
Még több +
Buddha Park
Még több +
Kőrösy Csoma Sándor Múzeum
Még több +
Imazászlók
Még több +
Tara templom
Még több +

A Nógrád-megyei Tar község fölé magasodó domboldalon a kilencvenes évek derekán egy sztúpa és egy Buddha Park épült. Ugyanekkor hozták létre a Kőrösi Csoma Sándor Múzeumot. A híres magyar tudós tanulmányozta a tibeti nyelvet, és Nyugat-Tibetben sajátította el a buddhista szellemiséget helyi lámák vezetésével. Kőrösy Csoma Sándor a buddhizmus magas szintű gyakorlójává vált. Kiadta előbb a Tibeti-Angol Szótárat majd a Tibeti Nyelvtanát, így vált a tibetológia tudományának megalapozójává. Emlékét a mai napig tisztelet övezi Tibetben és Ázsia szerte, Japánban a tudósnak Buddha-alakban ábrázolt szoborral tisztelegnek.

A Buddha Park mellett felépült Tara Templom – Szabadító Buddha Anya Temploma célja, hogy békét, boldogságot és jólétet teremtsen a világ minden lénye számára.

Kiemelt kép: A Nagyboldogasszony-Bazilika Győrben – Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Mátraverebély, 2017. szeptember 10.
Résztvevõk a Kisboldogasszony-napi búcsún tartott szentmisén a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen 2017. szeptember 10-én.
MTI Fotó: Komka Péter
Lelkigyakorlatra várják a gyermekre váró párokat Szentkúton
A lelkigyakorlatra aggódó párok érkeznek, és reményteli házasok távoznak.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.