Virágzó vidékünk

Göcsej, a Zalai-dombság felfedezetlen ékszerdoboza

Nagyokat túrázhatunk, kóstolhatunk dióval töltött aszaltszilvát és pörkölttortát, de még pár napon át akár strandolhatunk is a kustánszegi tóban:
Korábban a témában:

Légvonalban mindössze 30-40 kilométer, jórészt erdőség választja el a két nyugati tájegységet egymástól, mégis a Göcsej sokkal kevésbé ismert és bejáratott turistacélpont, mint a például a szomszédos Őrség. Talán pont ezért is érdemes végre jobban megismerkedni vele.

Fotó: Pais-H Szilvia

Dimbes-dombosabb, van tökmagolaja és saját zalai dödölléje is, tökös-mákos rétese, dióval töltött aszalt szilvája és szelídgesztenyéből készített lekvárja, és ami nélkül 100 éve nem rendeznek itt lakodalmat: saját receptúrával készített pörkölttortája. A szegek között pár éve „Göcseji Dombérozó” fesztivált is szerveznek, mégis, mind a mai napig jóval szerényebb maradt, pedig van mire büszkének lennie.

Bár nincsenek országos hírű történelmi nevezetességei, de aki nyitott szemmel jár, számtalan szépséget fedezhet fel magának a Göcsejben túrázva.

A „szeges” falvakban járva elvétve, mutatóban látni még kontyos haranglábat, udvari kenyérsütő kemencéket, régi szilvaaszalókat, L alakú, kerített házakat. A temetőkben a református oldalon rábukkanhatunk százéves faragott fejfákra is. Parányi Erdély a zalai dombok között.

Egy-egy településen mutatóban maradt a tájházakon túl is egy-egy düledezőfélben lévő kástú vagy sárral tapasztott vályogház és hegyi pince.

Merre induljunk el?

Ha Teskánd irányában elhagyjuk Zalaegerszeget, majd dél felé haladunk, Dobronhegy után a Göcsej legmagasabb pontjához, a Kandikóhoz érkezünk. Innen, a kilátóból, 304 méter magasból belátni a Zalai dombságot, de jó időben előtűnnek Szlovénia hegyei is.

Fent a Kandikó (Forrás: gocsej.org)

Ha tovább folytatjuk utunkat, balra lesz a régi téglagyár, még áll a tornya, aztán bekanyarodhatunk balra az első festői szépségű, dombon-völgyben elterülő parányi kis faluba: Milejszegre. Egy nevezetessége ennek a falunak is akad, az 1792-ben épített műemlék temploma. Az Assisi Szent Ferencnek szentelt templom freskóit egyesek Dorffmaister, mások Cymbal alkotásának tudják.

Göcsej eredete: „dimbes-dombos”, árkos, terméketlen vidék jelentésű göhej~göcsej

A terület az Árpád-korban határőrvidékeink közé tartozott, aztán elvesztette jelentőségét. Egyik különlegessége, hogy a kisnemesi közösségei a rekatolizáció után megmaradtak protestánsnak, őket nem lehetett, még erőszakkal sem visszatéríteni. (Ma már csak Kustánszegen élnek többségben reformátusok.) A Göcsej azonban nem pusztán földrajzi fogalom, hanem nagy múltú néprajzi tájegység is.

Amik az Őrségben a szerek, azok a Göcsejben a szegek

A „szeg” lényegében ugyanazt a településtípust takarja, mint a „szer”. Jellemzően öt-tíz ház laza szerkezetű együttesét jelentette, egy-egy zárt falu körül akár tíz ilyen szeg is csoportosulhatott. Hasonló településszerkezet egyébként ismert a közeli szlovén és osztrák településeken is. A lakó- és gazdasági épületek jellemzően egybeépültek, együttesük közrezárta az udvart, ezt nevezték kerített háznak.

Régi göcseji porta (Forrás: Wikimedia Commons)

A belső Göcsejben évszázadokon át önellátó családok éltek, ahány porta, annyi gazdaság működött

Ahány domb, annyi szeg, és annyi családtörténet –ugyanis errefelé a nemesi családokról nevezték el a településeket. Jellegzetes szeres település például Becsvölgye, amely hét kisebb dombra épült településrészt takar: Barabásszeg, Kereseszeg, Kislengyel, Pajzsszeg, Salomfa, Vargaszeg és Vörösszeg alkotja. A hét szegen ma alig nyolcszázan élnek, közel 350 lakóházban. Régebben sem volt sokkal több lakóház – mesélik az öregek – csak jóval több gyerek.

De manapság is, ha bemegyünk egy göcseji kocsmába, vagy csak leugrunk Kustánszegre a tóra fürdeni, biztos megkérdezik tőlünk, ki fia borja vagyunk. Egyből kiszúrják a gyüttmenteket. Itt mindenki több generációra visszamenőleg ismeri egymást – még az elszármazottakról is tudnak. Ez nem csoda, hiszen az egész Göcsejben mindössze 25 ezren laknak, 672 négyzetkilométernyi területen. A térség mindössze 4 százaléka lakott, 46 százaléka pedig erdő.

Tele vargányával és galambicával, ősszel fenyőaljával – csak tudni kell, hova menjünk gombászni

Ez az ország legcsapadékosabb, és az egyik legerdősültebb vidéke, főleg bükkösökkel, de gyakori volt a tölgy és az erdei fenyő is. Sajnos a fenyő az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé érzi jól magát Zalában, pedig hagyományosan évtizedeken át sok család  foglalkozott például itt „karácsonyfázással”, fenyőfatermeléssel.

Irány a szabadstrand!

Mert a Göcsejben nemcsak nagyok túrázni és biciklizni, de úszni is lehet – ráadásul ingyen. A kustánszegi tó a környék egyik fő attrakciója. Azon tavak egyike, amelyek az évek folyamán megmaradtak önkormányzati tulajdonban, nem privatizálták, így nem kérnek belépőjegyet sem.

Örülnek a turistáknak, rendben tartják a környékét, tiszta a mosdó, van zuhanyzó, öltöző, grillezőhely, amit bárki használhat.

Fotó: Pais-H Szilvia

Tiszta és rendezett a környéke is. Amiért mégis a legjobban díjazzuk, az a tó tiszta vize, és az, hogy nincs körbe beépítve nyaralókkal és büfésorokkal.  Megmarad természetesnek, szép, ahogy minden oldalról, úszás közben is dombokat és fákat látni.

A tó télen is gyönyörű, íme a bizonyíték:

Fotó: Pais-H Szilvia

Egy ösvényen körbe is lehet sétálni a tavat, egy kis túrának remek. Szinte egész évben horgásznak itt, van egy  családias büfé, 400 méterre pedig pár éve újra kinyitott a kemping is – minden egyben van egy családi, igazi magyar vidéki nyaraláshoz.

Pár látnivaló még a Göcsejben

  • Millenniumi emlékmű és a református templom – Kustánszeg

A kustánszegi templom a falu legmagasabb pontján áll, már csak ezért is érdemes felcaplatni ide, hogy aztán körbenézzünk, és rálássunk a tóra. Itt a kertben található a millennium tiszteletére állított fa szoborkompozíció, amely Hadnagy György készített.

  • Tájház – Kustánszeg

A falu múltját helytörténeti kiállítás mutatja be (előzetes bejelentkezés kell.)

  • Szoknyás harangláb – Parasza

Kustánszeghez tartozó Paraszán 1903-ban állították fel – a Cseppán család saját pénzén – ezt a szépséges szoknyás fa haranglábat. Ma is üzemel. (Közel Lentihez, Nemesnépen is van egy jóval régebbi,  az 1793-ban emelt fazsindelyes, szoknyás református harangláb. Sokak szerint egész Nyugat-Magyarországon nem akad ennél nagyobb és szebb.)

  • Református templom Becsvölgye

A templomot 1787-ben fejezték be és szentelték föl.

  • Plánder Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény – Nova

A Göcsej első néprajzkutatója után elnevezett múzeumban a göcseji ételkészítési és étkezési szokásokat állították a középpontba, amiken keresztül a paraszti kultúra egészébe nyerhetünk betekintést.

  • Aki viszont mélyebben is kíváncsi a régi Göcsejre, az látogasson el Zalaegerszegre is, és menjen el a Göcseji Falumúzeumba!

Tippek, hova érdemes még a környéken ellátogatni

A zalai dombságban sok helyen tört fel a mélyből nemcsak az olaj, hanem termál- és gyógyvíz is. Alig 30 kilométer a
Lenti Gyógyfürdő, amelyet különleges, ezoterikus Energiaparkja tesz különlegessé. A fürdők sora nem áll meg az országhatárnál, a szlovén oldalon Moravske Toplice modern fürdője világviszonylatban is egyedülálló.

A határ szlovén oldalán Lendva vára ad építészeti és képzőművészeti látnivalókat, míg a turisztikailag még feltárásra váró elragadó dél-zalai dombok közt, olyan gyöngyszemeket fedezhetünk fel, mint a vétyemi ősbükkös, a budafapusztai arborétum vagy a kistolmácsi tó.

Aztán félórányi autóútra, vagy pár óra kerekezésre ott az Őrség is.

Újra van víz az Őrség legszebb tavában
A nyári szezonra újjászületett a tó, újabb fejlesztésekre is van kilátás.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.