Az elmúlt napokban a MetFigyelőn osztottak meg két, Balatonfüreden készült videót, amin egy valószínűleg zsákmányt kereső róka sétál a parton.
A felvételen jól látszik, hogy az állatot leginkább a vízen úszó szárnyasok érdeklik, bár figyelme kiterjed a víz közeli környezetre is. Mint ismert, a rókák sokat vadásznak hajnalban és alkonyatkor.
Fiatal főszereplőnk, aki akár Vuk is lehetne, valószínű, hogy nagyon éhes, ha ennyire közel merészkedik az emberlakta területhez. A lenyűgöző felvételen jól látszik, hogy mennyi apró próbálkozása van, talán az élelemszerzés első lépéseit láthatjuk.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="476" width="267" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A videón szereplő vörös barátunk békésnek tűnik, mégis felvetődhet a kérdés, hogy mennyire kell óvakodnunk azoktól a rókáktól, amelyek nem kerülik el az emberlakta területeket.
A legfontosabb kérdés ilyenkor a veszettség, ami most leginkább az ukrán, román és a déli határon okozhat problémát.
Általánosságban elmondható, hogy a veszettség legfőbb tünete az embertől való ösztönös félelem elmaradása („megszelídül az állat”), ezért nem menekülnek el az ember elől, és a fajra, illetve az adott faj egészséges egyedére nem jellemző viselkedési formákat mutatnak. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni. Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át.
Elég, ha a róka odapiszkít valahova, és a kutyák elkezdik szaglászni. A férgeknek ennyi elég is. Lárváik sokáig életképesek, van jó néhány olyan féreg, amely mind a kettőnek árthat, sőt akár az embernek is. Elég komoly kockázatot jelenthet akár az orsóféreg, akár a galandféreg.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
