Árpád-kori körárkos templomhelyre bukkantak Békésben

Békésszentandrás környékén sikerült azonosítani egy vélhetően Árpád-kori körárkos templomhely körvonalát – írták egy Facebook-bejegyzésben.

A fémdetektorral felszerelt Civil Múltkutatókról korábban többször is írt a Sokszínű Vidék, a napokban újabb értékes leletre bukkantak a szarvasi kincskeresők.

A kincsvadász páros Czesznak Zsolt és Kelemen Gábor tevékenységének fontos részét képezi az olyan új lelőhelyek felkutatása, melyek még nem szerepelnek a régészeti adatbázisban. A kutatáshoz írott forrásokat, archív légifotókat és a Google Earth műholdas felvételeit böngészik.

Jó szem, türelem és szerencse kell egy-egy újabb régészeti anomália felismeréséhez.

A szarvasiak Békésszentandrás környékén egy 39 méteres átmérőjű anomáliára bukkantak. Az új felfedezést azonnal bemutatták a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum régészeinek, majd ezt követően néhány nap múlva megvalósult az első terepszemle.

A helyszínen nyugtázták, hogy a jelenség egy enyhe kiemelkedésen helyezkedik el, a talajon pelyvás téglatörmelék és emberi csonttöredékek hevertek. Az objektum környezetéből több Árpád-kori érme is felszínre került. IV. Béla(1235-1270), V. István(1270-1272) és III. András (1290-1301) ezüst érméi a tatárjárás utáni időszakra datálták a frissen felfedezett lelőhelyet.

A kutatók szerint a helyen nagy valószínűséggel egykor templom állhatott, okleveles forrásokra támaszkodva úgy vélik, hogy a templom az Árpád-kori Hén faluhoz köthető.

A leletek a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum gyűjteményét gyarapítják.

Kapcsolódó

Építészeti csoda az Alföld 800 éves körtemploma

A rotundát 1980 és 1983 között - az eredeti állapotot helyreállítva - leválasztották a templomról, de felújítása a kor előrehaladtával újból szükségessé vált.