A természetet egyre több hatás éri, melyek folyamatosan megzavarják a korábbi egyensúlyát. Éppen azért feladatunk, hogy megvédjük az élőlényeket – azoktól a negatív hatásoktól, melyeket pont mi, emberek okozunk.
Mit nevezünk védett fajnak?
A természet védelméről szóló törvény alapján kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes vadon élő szervezeteket, azaz az állat-, növény, gomba- és zuzmófajokat, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket. E kiemelt oltalom a védetté nyilvánítással jön létre. Amennyiben egy védett természeti érték védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, a természeti értéket fokozottan védetté kell nyilvánítani.
Ha egy állatfaj nem védett, akkor az vadászható, befogható. Ám nem éles a határ a két fogalom között, hiszen a nem védett fajok sem „védtelenek”, a vadászható fajok is csak korlátozottan elejthetők, illetve a védett fajoknál is vannak olyan esetek, körülmények, amikor azok – például nagyfokú gazdasági károkozás vagy annak veszélye esetén – elejthetők.
Bár hazánkban már az 1883-as vadászati törvény tiltotta az éneklőmadarak elejtését „minden időben”, az első fajokat védetté nyilvánító jogszabálynak az 1901-ben született, 24655/VII. 1. számú FM körrendeletet tekintjük, mely 132 madárfaj, illetve 30 emlősfaj számára biztosított védelmet, elismerve azt, hogy ezek a fajok a mezőgazdaság számára hasznos szervezetek.
A világon az elsők között, hazánkban 1912-ben kerültek védelem alá madárfajok (a nagy és kis kócsag, az üstökösgém, a batla és a kanalasgém) valóban a mai értelemben vett természetvédelmi okokból. Ebből az okból egyéb gerinces 1974-ben, gerinctelen 1982-ben, az első növényfaj 1971-ben, míg gombafaj 2005-ben került oltalom alá.
Mára a védett fajok száma meghaladja a kétezret.
Az elmúlt évszázadban hazánkban viszonylag kevés faj pusztult ki, azonban a természet kisebb egységeiben (tájak, élőhely-állományok) eltűntek növény- és állatfajok. Ez ugyanúgy aggodalomra ad okot, mert minden egyes faj eltűnése felboríthatja a természet egészséges működését, tehát a védetté nyilvánításnak az adott fajon túl is van jelentősége.
A kvíz kitöltésével most kiderül, hogy mennyit tudunk rólunk.
Indulhat a kvíz?