Virágzik a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) a Pest vármegyei Szentendre környékén. Ennek a védett növénynek minden része mérgező. A pirosló hunyorok bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, patakparti ligeterdőkön, hegyi réteken virágzanak márciustól májusig.
A pirosló hunyor a boglárkavirágúak rendjébe, ezen belül a boglárkafélék családjába tartozó faj.
Hosszú nyelű, lándzsás, fűrészes szélű levelei vannak. 6-8 centiméret átmérőjű a márciusban-áprilisban nyíló virágja, mely zöldeslila, ibolyáslila színű.
Magyarországon elsősorban az Északi-középhegység gyertyános tölgyeseiben nő. Természetvédelmi értéke 10 ezer forint.
A mérgező gyógynövény
Minden része – de különösen a gyöktörzs, a tőlevelek és a magvak – mérgező, akárcsak a többi hunyoré. Helleboreint, egy szívre ható, digitálisz-szerű glikozidot, ezenkívül hellebrint, akonitsavat és egy helleborinszerű szaponint tartalmaz. Legelő állatok fogyaszthatják akkora mennyiségben, hogy mérgezést okozhasson. Tünetei: nyálkahártyagyulladás, nyálfolyás, hányás, gyomor- és bélgyulladás, krónikus hasmenés, erős, szapora szívverés, bódultság, támolygó járás. Súlyos esetben az állat 3-4 napon belül elpusztul a központi idegrendszer bénulása következtében. A méreganyagok a szarvasmarha, kecske tejében, húsában is megtalálhatók.
A láthatatlanná tevő növény
Az i.e. 1400-as években arra használták, hogy „megtisztítsa az elmét minden perverz szokástól”.
Az ókori görögök úgy tartották, hogy megóvja az állatokat a gonosz szellemektől, illetve megáldja őket. De “a melankóliától való megtisztításra és a szív felvidítására” is szolgált, sőt azt gondolták, hogy láthatatlanná teszi az embert.
Természetesen ezekkel ne próbálkozzunk! Ne is szakítsuk le a virágokat, hiszen veszélyeztetjük saját magunkat, ráadásul a hunyor mindhárom hazai faja védett.