Virágzó vidékünk

Petőfi nyomában járva fedezhetjük fel Bács-Kiskun vármegyét

Ismerjük meg a költő életét és egyben Bács-Kiskun vármegye gasztronómiai és kulturális kincseit!

Garantáltan nem fog unatkozni az, aki Bács-Kiskun vármegyébe látogat, mely az év minden szakában gazdag programot, látnivalót, izgalmas helyszínt tartogat az odalátogatóknak. Most azonban fedezzük fel kissé rendhagyó módon, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából az ő nyomában járva. Nem csak a költő életének különböző állomásait nézhetjük végig, hanem kedvenc ételeiből, italaiból is csemegézhetünk, a verseiben megénekelt tájakra is ellátogathatunk, illetve János Vitéz történetét is átélhetjük egy igazán különleges formában.

Petőfi életének állomásai

Petőfi szülőháza – Kiskőrös

Petőfi Sándor: Palota és kunyhó

Szent a küszöb, melyen beléptem én,

Oh szent a szalmakunyhók küszöbe,

Mert itt születnek a nagyok, az ég

A megváltókat ide küldi be.

Petőfi szülei, Petrovics István és Hrúz Mária 1821. november 1-jén költöztek Kiskőrösre, ahol kibérelték az 1780-as évek végén épült, háromosztatú, vertfalú, nádfedeles, szabadkéményes épületet. Itt született Petőfi Sándor 1823. január 1-jén. A ma látható berendezett szülőház visszaadja az akkori mindennapi élet hangulatát, a berendezés visszaidézi azt a társadalmi környezetet, ahonnan a költő származik. Az utcai szoba Petőfi születéskori állapotát őrzi, a család bútorai közül itt található az ágy és az almárium. Ez az országban az első irodalmi emlékhely és az első műemlék.

Kis lak a nagy Duna mentében – Dunavecse

Petőfi Sándor: Távolból

Kis lak áll a nagy Duna mentében;

Oh mi drága e lakocska nékem!

Könnyben úszik két szemem pillája,

Valahányszor emlékszem reája.

Petőfi családja Szabadszálláson élt 23 évig, majd Dunavecsére költöztek, ahol apja mészárszéket nyitott. A költő a 3 év alatt többször meglátogatta szüleit. A településen 30 verset. Például Egy estém otthon, Füstbe ment terv. 9 vers pedig dunavecsei ihletésű. Ezek közül a legismertebb a Távolból c. költemény. Ennek első sora: “Kis lak áll a nagy Duna mentében”. E vers első két versszaka Dunavecse himnusza.

Érdekesség, hogy a dunavecseiek azt tartják, nálunk született a költő, mert a Petőfi álnevet itt használta először. A Hazámban című versét 1841-ben a településen írta, mely végén az ismert név először szerepelt.

A házban a Petrovics család relikviái mellett helytörténeti gyűjtemény is megtekinthető.

Petőfi emlékkiállítás – Szalkszentmárton

Petőfi Sándor: Fekete kenyér

Miért aggódol, lelkem jó anyám,

Hogy kenyeretek barna, e miatt?

Hisz meglehet: ha nincs idehaza,

Tán fehérebb kenyérrel él fiad.

De semmi az! csak add elém, anyám,

Bármilyen barna is az a kenyér.

Itthon sokkal jobb ízü énnekem

A fekete, mint máshol a fehér.

A hajdani mezőváros, Szalkszentmárton központjában áll a tekintélyes, fehérre meszelt falú, 1810-ben klasszicista stílusban építtetett, beálló vendégfogadó és mészárszék. Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István Dunavecséről 1844. október 1-jén érkezett Szalkszentmártonba. Petőfi felvidéki utazása után, 1845. július 12-én érkezett először a szülői házhoz. Költeményei alatt 112-szer olvasható keletkezési helyként Szalkszentmárton neve, két drámát és egy regényt is írt itt.

Az emlékkiállításon a mészárszék helyiségében az ehhez a mesterséghez szükséges szerszámokkal, tárgyakkal ismerkedhetünk meg. Az ivó az 1800-as évek közepének hangulatát idézi. A szabadkéményes konyha minden tárgya korabeli, ezek közül is kiemelkedők Hrúz Mária konyhai eszközei és a család konyhaszekrénye. Az ivóban megkóstolhatjuk mi is a helyben, kemencében készített lepénykenyeret, melyet almafröccsel öblíthetünk le.

Az utolsó helyiség a költő egykori szobája, ahol két személyes tárgyát is őrzik. Az udvaron helyezkedik el a Kárpát-medencében egyedülálló, tíz lábon álló nyitott kocsiszín, az úgynevezett beálló, amely vendégfogadóval egyidős, szintén 1810-ben épült.

Kiskunsági Nemzeti Park

Petőfi Sándor: Az Alföld

Lenn az alföld tengersík vidékin

Ott vagyok honn, ott az én világom;

Börtönéből szabadúlt sas lelkem,

Ha a rónák végtelenjét látom.

A Kiskunságban barangolva mi is végigsétálhatunk a „rónák végtelenjén”, megismerhetjük az ott élő állatokat és növényeket.

Az 1975-ben alapított, ma 500 km² nagyságú Kiskunsági Nemzeti Park fő vonzereje a változatosság, a vadvizes szikesek, a szaggatott felszínű buckavidékek, a vizes élőhelyek mind más élővilágot tár elénk, melyekbe bepillantást nyerhetünk a szakvezetéses túrák alkalmával. Petőfi Sándor ezt a különbözőséget mutatta fel verseiben szinte túlfűtött szeretettel.

A kiskunsági táj bejárására több száz kilométernyi jelzett turistaút létesült, melyeken a túrát, a kihívást, a tanulást vagy éppen csak a nyugalmat keresők is megtalálják a számításukat.

Ha lelki elvonulásra, feltöltődésre vágyunk egy csodaszép környezetben, akkor a Petőfiszállás melletti (Petőfi apja itt bérelt kocsmát egy időben, innen a falu neve) pálosszentkúti kegyhelyet érdemes felkeresni, ez az Alföld egyik legfontosabb búcsújáró helye.

János Vitéz Látogatóközpont

Petőfi Sándor: János vitéz

A tündérnemzetség gyönyörű körében

S kedves Iluskája szerető ölében

Mai napig János vitéz őkegyelme

Szép Tündérországnak boldog fejedelme.

A kiskőrösi János Vitéz Látogatóközpontban Petőfi Sándor híres költeményének színtereit, alakjait és cselekményét ismerhetjük meg. Nehéz átadni azt az élményt, amivel bent találkozhatunk, ez egy multimédiás kiállítás egy labirintus-útvonalon, mely 14 interaktív termen keresztül vezet végig a János vitéz történetén. Egy tablet („tarisznya) segítségével különböző feladatokat kell megoldani, hogy aztán mi is eljussunk Tündérországba. A végén garantált a katarzis!

Szentpéteri Borpince

Petőfi Sándor: A borozó

Gondüző borocska mellett

Vígan illan életem;

Gondüző borocska mellett,

Sors, hatalmad nevetem.

Petőfi Sándor verseit böngészve gyakran találkozunk a bor iránti rajongásával. Ha már az ő nyomában járjuk, nem hagyhatjuk ki mi sem a Kiskunsági borvidék borainak behatóbb vizsgálatát. A kiskőrösi Szentpéteri Borpincében a borászat tudománya apáról fiúra, majd unokára szállt. Finom vacsora mellett kóstolhatjuk végig a 65 hektáros szőlőterületük boraiból összeállított sort. Közben részletes tájékoztatást kapunk a borokról, a szőlőkről, a borászat történetéről, így laikus borkedvelőknek és hozzáértőknek is remek esti program.

Petőfi kedvencei

Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki.

(Petőfi Sándor Kerényi Frigyeshez írt levele)

A borról sokat írt Petőfi verseiben, az ételekről annál kevesebbet. A túrós tészta (ami nem csusza) viszont valószínűleg egyik kedvence lehetett. A Petőfi-emlékév kapcsán több helyi étterem is Petőfi ízlésének megfelelő menüsorral újított.

A Kecskeméti Csárda a városközponttól 2 percre található, egy 170 éves műemlék épületben, autentikus dekorációval, hagyományos magyar ételekkel a magyar borvidékeket bemutató borválasztékával, várja  az ízletes magyar konyhára kiéhezett vendégeit. Petőfi-menüjében helyet kap természetesen a túrós tészta is, mellette a korra jellemző ételeket kóstolhatjuk.

A kiskunfélegyházi Sirius Étteremben a modernebb hangulatot képviseli, a költő ízlésének megfelelő ételsort mai köntösben tálalják.

A történelmi szaklapokban egyértelmű utalás van arra, hogy a márciusi ifjak a Pilvax Kávéházban kávélikőrt fogyasztottak a forradalom kirobbantása előtt. A korabeli feljegyzések szerint ez egy fűszeres mokkakávé volt, melyek ánizs és fahéj felhasználásával készült. A bicentenárium alkalmával a Kunság-Szesz Zrt. megalkotta ennek hagyományőrző, de a mai emberek szájíze szerint készült változatát, a Pilvax névre keresztelt ital 33 százalékos alkoholtartalmú italt, mellyel leöblíthetjük az ebédet.

Akinek még desszertre is van kapacitása – és kinek ne lenne? -, az a Pilvax likőr felhasználásával megálmodott Pilvax szeletet is megkóstolhatja a nagy múltú soltvadkerti Szent Korona Cukrászdában.

Petőfi nyomában – néha letérve az útról

Petőfi Sándor: István öcsémhez

Hát hogymint vagytok otthon, Pistikám?

Gondoltok-e ugy néha-néha rám?

Petőfi Sándor 1923. január 1-jén született Kiskőrösön, az Országgyűlés pedig úgy döntött, hogy a 2022/23-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánítja, az egyik legnagyobb, legismertebb és máig az egyik legnépszerűbb költőnk, forradalmárunk, nemzet hűsünk születésének 200. évfordulója alkalmából.

Bács-Kiskun vármegye rengeteg programot kínál, tavak, strandok, gyógyfürdők, kastélyok, múzeumok, állatkert, botanikus kert és fesztiválok sora szórakoztatja az odalátogatókat.

Aki érdeklődik a költészet, a történelem iránt, annak szinte kihagyhatatlan valamelyik Petőfihez kapcsolódó emlékhely meglátogatása, de annak is egészen biztosan érdekes lesz, akik a régmúlt korok mindennapi életét szeretnék megismerni. A gyerekeknek segítség a tanulmányaikban, ha kézzel foghatóan találkoznak egy-egy versben említett dologgal, a felnőttek pedig felidézhetik a talán kissé kopásnak induló iskolai emlékeiket, illetve új szemszögöt adnak Petőfi megismeréséhez. Közben természetesen, a hedonista élvezeteknek is hódolhatunk, így lesz teljes a nyaralás, hétvége vagy egy egynapos kirándulás.

Kapcsolódó
Petőfi Sándor híres versét dolgozta fel az erdélyi sztárzenekar
Az volt a céljuk, hogy a Petőfi 200 emlékév kapcsán közelebb hozzák a mai fiatalsághoz a legendás költő munkásságát.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!