Jánossomorján már 11-dik alkalommal rendezik mag az Omlás Virágai Malomfesztivált, ahol három napon keresztül szól majd a régi hengermalom épületében a blues és a rock, de lesz díjnyertes bábelőadás felnőtteknek és gyerekeknek, drámajáték, épületvetítés korabeli burlex filmekkel.
A fesztivál névadása már önmagában is a kultúra univerzumának az egyik kisbolygója, születése pedig Charles Baudelaire Romlás virágai című verses kötetének egyfajta reciprok ríme lehetne.
Amikor először, a megmaradt malomépületet jártuk be, a szomszédban halomba rakott téglák tetején kinyílt egy pár tulipán – mintha jelezte volna, hogy itt még kinyílhat valami, az omlás helyén, a törmeléken is
– mesélt a névadás történetéről Hauptmann Tamás, a fesztivált szervező civil csapat egyik tagja.
A malom többi épületének tégláit vonattal vitték Hollandiába
Ez a malom ugyanis több épületből állt, még az első világháború idején, 1918-ben kezdték építeni, hogy a vasút mellett könnyebb legyen a gabonát begyűjteni és a frontra kijuttatni. A tornyos hengermalom mellett volt másik malomépület is, raktár és gépház, de a 2000-es évek körül már magántulajdonba kerültek és megkezdték a bontást.
Mi meg helyi civilek elkezdtünk foglalkozni az üggyel, fotósorozatot, dokumentumfilmet is készítettünk a malomról. Végül a városvezetés akaratával is találkozott az elképzelésünk, hogy meg kellene menteni a malmot, így egy jelképes összegért az önkormányzathoz kerülhetett az ingatlan
Az ipari műemlék jellegű épület vörösfenyő gerendázattal és hagyományos vörös téglákból épült. Tamás elmesélte, hogy mikor a malomhoz tartozó többi épületet lebontották, két focipályányi területen álltak a letisztított téglák, és vonattal vitték ki Hollandiába, ahol most trend régi téglákkal építkezni. A belső tér jellege, a faszerkezet, a téglafalak szinte nyújtóznak a kultúra felé, hogy itt előadások, koncertek, kulturális rendezvények legyenek, ezért el is indult az Omlás Virágai Malomfesztivál, először csak egy-két koncerttel, majd az évek során egyre több fellépővel, programmal. A szervezésnek pedig egy teljesen civil csapat, öt-hat fő állt neki az önkormányzat segítségével.
Most az utóbbi három évben találtunk rá egy kis uniós forrást, néhány millió forintról van csak szó, de a zenekarok felől is olyan kedves, segítőkész a felénk fordulás, hogy akár nyomottabb áron is eljönnek hozzánk fellépni, és mindig úgy búcsúzunk, hogy milyen klassz ez a hely
– mondta el a szervező.
A blues, a rock és a bábok is otthon érzik magukat a hengermalomban
Az elmúlt években a fellépők sorában olyan neveket találunk, mint Szabó Balázs, a Firkin zenekar, két Amerikában is népszerű blues zenész: Littl G Weevil és Pribojszky Mátyás vagy Ferenczi György és Rackajam. És mint megtudtuk, egyáltalán nem véletlen a blues-rock vonal a programjaikban. Mert mikor belépünk, ez a sok fa és a tégla annyira adja ezt az érzést, ezt a bluest-rock-ot, hogy minden évben érkeznek ide a stílus mesterei közül jó páran. De visszatérő vendég a nagy mesemondó énekes, Berecz András és volt már a malomban Laár András és Dolák-Saly Róbert is.
A helynek nagyon fontos küldetése a színházi produkciók terén, hogy minél több bábelőadást tudjanak bemutatni, nem a kisróka kergeti a nyuszit stílusból, hanem olyan előadók fesztiválnyertes műveiből, mint például Markó-Valentyik Anna, Boráros Milada és Boráros Szilárd, Fabók Mancsi vagy a MárkusZínház egy Bábszínház munkái.
Feltettük a kérdést, hogy mi lesz a malom jövője, lehet-e belőle egy teljesen felújított közösségi és kulturális központ?
Sok százmillió forint kellene a malom újjászületéséhez
Jánossomorja egy kicsivel több, mint hatezer fős kis város a határszélen, Csorna, Mosonmagyaróvár és Ausztria felé, nem nagyon vagyunk vonzásközpont, azért is jó ide szervezni ilyen programokat, ami elhozza az embereket. És ezért lehetne a malom egy bázisa, központja valami komoly, egész éves attrakciónak. A következő lépés a malom életében az lenne, ha rendszeresen tudnánk, havonta legalább egyszer valamilyen rendezvényt létrehozni, és nem csak évente ezt a fesztivál. Ehhez előszőr az alsó szintet kell úgy rendbehozni, hogy állandóan működésképes legyen, amihez persze forrást kell találni és ez egy nehéz eset
– mutatott rá Hauptmann Tamás, akitől megtudtuk, hogy tervek már születtek helyi építészhallgatóktól az egész malom újragondolásával kapcsolatban.
Az alsó szint lehetne akár egy rendezvénytér, a második szinten az állandó helytörténeti gyűjtemény kiállítását rendezhetnék be, egy étterem és kávézó is jól mutatna a toronyban. Egy jó helyért a környéken elmennek a Szigetköz másik végébe is az emberek, szóval turisztikai szempontból is nagyon hasznos lenne egy ilyen újragondolás. De persze ez a teljes felújítási koncepció nagyon a fantázia világban él még. Milliárdos költségvetés kellene, és nem nagyon vannak ilyen volumenű pályázatok.
Pedig azért is lehetne szívügy a malom megőrzése még legalább 100 évre, mert egyrészről ez a kisvárosunk egyik szimbolikus épülete tele turisztikai lehetőségekkel és bennünk is élő apró történetekkel. Nincs olyan helyi születésű lakos, aki ne kötődne valahogy a malomhoz. Az én nagymamám is itt dolgozott, lapátolták a gabonát, forgatták, hogy száradjon és néha belefeküdtek, mert ontotta magából a meleget. Szinte látom ezt a kedves képet, mint egy filmjelenetet
– mesélte mosolyogva Tamás, aki zárszóként még hozzátette, hogy ez az épület olyan a városnak, mint Sopronnak a Tűztorony és jó lenne, ha egyszer megkaphatná azt az új életét, amiben hosszú évtizedekig újra a város közösségének szerves része lehet.
(Az Omlás Virágai XI. Malomfesztivált szeptember 7-9. közt rendezik meg.)
(Fotók: Jánossomorja Televízió)
