Kincsként óvott nemzeti értékek a nyírségi bokortanyák

A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a napokban a Magyar Értéktár – amit a hungarikumok “előszobájának” is neveznek – a bokortanyákkal bővült.

Bokortanyás településszerkezet hazánkban egyedül Nyíregyháza környékén létezik, a XVIII. században alakult ki. Az egykoron egységes, mintegy 60 tanyán élők életmódja ugyan megváltozott, de alapvetően ma is a gazdálkodás jellemző az ottani életmódra.

A bokortanyák kialakulása kitüntetett helyet foglal el a magyarországi településrendszerben. Történeti szempontból a tanyabokrok és népességük elválaszthatatlanul Nyíregyházához kapcsolódik. Ezek jellemzően a szántóföldek között álló apró házcsoportok, amelyeket a tirpákok betelepülésük után alakítottak ki.

A tanyák kialakulása különbözik az Alföld nagy részén kialakult tanyarendszerekétől, itt ugyanis nem mérnöki munkával jelölték ki a határokat, hanem az egyes tanyák helyét a határhasználat igényei és formái adták meg, igazodva a természeti adottságokhoz.

Nyíregyházán és környékén a „bokor” szó tanyát jelent. Míg az Alföldön szétszórt, egymástól eléggé elkülönült tanyaegységek találhatók, addig egy-egy bokor legalább 10–15, de gyakran 40–50 lakóházával, utcáival kis falura jellemző településformájával hívja fel magára a figyelmet.

A bokortanyák mintegy száz éven keresztül tartozéktelepülésként, kettős szálláselv szerint működtek. Az állattenyésztés, majd a földművelés érdekeit szolgálták, a gazdák földközösségben művelték a határt, de állandó lakhelyük a városban volt. Minden szálláscsoportnak az ott legjobban elterjedt, vagy legősibb településű család adta meg a nevét. A „bokor” elnevezés a 19. század közepétől terjedt el.

A rendszerváltással járó átalakulás első következményei inkább kedvezőtlenül hatottak a bokortanyákra. Megváltozott a gazdasági környezet: a konszolidált szocializmus évtizedeiben a viszonylag fejlett nagyüzemi mezőgazdaság és háztáji gazdálkodás révén lehetővé vált  kiegyensúlyozott megélhetés pillérei összeomlottak.

A bokortanyák jelentős részének elnéptelenedése tovább folytatódott, ugyanakkor megteremtődtek a fejlődés lehetőségének újabb útjai is. Mára újra több életképes gazdaság, vállalkozás működik a bokortanyákon, az ott lakó őstermelők áruit egyre többen keresik a piacon. Sokan a természeti környezet miatt költöznek valamelyik bokorba.

Javult sok tekintetben a közlekedési hálózat, bővült a közműhálózat. A bokortanyák – ha nem is mindegyikük, és nem is a korábbi formában – de tovább élnek.

A bokortanyák közösségének hagyományait a Nyíregyháza környéki népesség a mai napig ápolja és fenntartja. 1999-ben a város egyszerűsített rendezési terve alapvető elvként határozta meg, hogy a sajátos hagyományaiból és eltérő adottságaiból, egyedi sajátosságaiból adódó sokszínűségét megőrizze.

Ehhez kapcsolódóan 2013 óta évente megtartják a Tirpák Fesztivált, mely egy rangos gasztronómiai rendezvény, a városi TDM turisztikai iroda pedig rendszeresen kerékpártúrákat szervez a bokortanyák területére, általában évente kétszer.

Kapcsolódó

Lovasrendőrök segítik a nyírségi tanyavilágban élőket

A koronavírus-járvány idején a külterületeken élők biztonságára figyelnek.