A „Felső Tisza-vidék épített és szellemi örökségének tárháza” uniós projekt támogatásával a napokban a kárpátaljai Nagymuzsalyban tájházat avattak, írta a Kárpátinfó.
A projekt keretében a Viski Tájház kovácsműhellyel és lenfeldolgozó pavilonnal való kibővítésével, a Tiszacsomai Jurtamúzeum, a Salánki Tájház felavatásával és nem utolsó sorban a Muzsalyi Tájház átadásával egy olyan turisztikai csomagot tudhat a magáénak a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanácsa, amely hitelesen mutatja be a kárpátaljai magyarság többszázéves történelmét, hétköznapjait, közösségi életét, munkaszeretetét.
A most átadott tájház az 1920-as évek elején épült, lakói szorgalmas, módosabb emberek voltak. A jövőben azt tartják fő feladatnak, hogy a különböző kézműves foglalkozások, népi kismesterségek bemutatása révén, illetve turistacsoportok fogadásával ezt a közösségi teret élettel töltsék meg.
Kárpátalján a falusi turizmus fejlődése még a múlt század kilencvenes éveiben komoly lendületet vett. Ekkor a külhonból, elsősorban Magyarországról ezerszámra keresték fel a korábban kettős vasfüggönnyel elzárt megyénket. A kedvelt utazási célpontok közé tartozott – és tartozik ma is – a munkácsi és az ungvári vár, a Schönborn vadászkastély, a Vereckei-hágó. A hegyvidéken található gyönyörű fatemplomok szintén joggal keltették fel a vendégek érdeklődését.
A síkvidéki magyarlakta településeken a szállásadók bármilyen kedvesen is fogadták a vendégeket – az ízletes vacsoránál hosszú éjszakába nyúló beszélgetések alkalmával igen sok érdekeset meséltek el az életünkről –, turisztikai attrakciók hiányában a finom reggeli után a turisták kénytelenek voltak búcsút inteni vendéglátóiknak, hogy felkeressék a megye épített örökségének jellegzetes helyszíneit és kiemelkedő természeti látnivalóit.
A mostani fejlesztésekkel remény kínálkozik arra, hogy egyre több látogató keresse fel a létesítményeket.
