Virágzó vidékünk
Tiszabökény, 2018. december 1.
Körmenet a magyarországi támogatással Kárpátalján megújult tiszabökényi mûemlék görög-katolikus fatemplom újraszentelésén 2018. december 1-jén.
MTI/Nemes János

Megmentették a kárpátaljai falu 250 éves fatemplomát

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2018. 12. 02. 11:31

Falszerkezete a korhadás és gombásodás miatt sok helyen a megsemmisülés határára jutott.
Korábban a témában:

A Rómer Flóris Terv támogatásával és a Teleki László Alapítvány közreműködésével megújult a kárpátaljai Tiszabökény 18. századból származó görög-katolikus fatemploma. A megmentett templomot december 1-jén szentelték fel a Nagyszőlőshöz közeli községben.

Tiszabökény, 2018. december 1.
Milán Sásik, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke (k) újraszentelési szentmisét celebrál a magyarországi támogatással Kárpátalján megújult tiszabökényi mûemlék görög-katolikus fatemplomban 2018. december 1-jén.
MTI/Nemes János
Fotó: MTI/Nemes János

A Kárpát-medence magyar műemlékeinek felújítása céljából 2015-ben létrehozott Rómer Flóris Terv honlapja szerint a felekezetileg színes Tiszabökény görög-katolikus templomát hosszú hányatott sors után sikerült restaurálni. Az eredetileg már az 1750-es évek elején is álló nádfedeles templom helyén 1770-1775 között épült a ma is álló fatemplom. Ezt a szovjet időkben elvették a görög-katolikus egyháztól, majd 1982-től 1990-ig az ortodoxok, a Szovjetunió megszűnése után pedig mintegy másfél évtizedig az ortodox és a görög-katolikus hívek közösen használták. A templom 2005-ben került vissza véglegesen a görög-katolikus hitközség tulajdonába.

A felújítási munkálatokat Káldi Gyula budapesti építész tervei alapján és felügyelete mellett Stark István viski vállalkozó és munkatársai végezték, míg az épület farestaurátora Szabó József volt.

Tiszabökény, 2018. december 1.
A magyarországi támogatással Kárpátalján megújult tiszabökényi mûemlék görög-katolikus fatemplom 2018. december 1-jén, az újraszentelés napján.
MTI/Nemes János
Fotó: MTI/Nemes János

A nem túl nagy méretű, de igen értékes templom felújítása bonyolult feladat volt, mert az épület az évtizedek alatt lepusztult, falszerkezete a korhadás és gombásodás miatt sok helyen a megsemmisülés határára jutott. A károsodást döntően a 19. századi szakszerűtlen beavatkozások okozták, de a legtöbb kárt mégis az 1982-es tatarozás tette benne, amikor az épület tölgygerenda falazatát cementhabarccsal vastagon bevakolták, ami teljesen megakadályozta, hogy a több árvizet is átvészelt templom tölgyfa gerendái kiszáradjanak, írta az MTI.

Kiemelt kép: MTI/Nemes János

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.