Honfoglalás kori ritkaságra bukkantak Szabolcsban

Páratlan leleteket rejtett a föld Szabolcs határában – írta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Hírportál.

Egy tavaszi terepbejárás során bukkantak honfoglalás kori temetkezési helyre a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársai. Egy sikeres pályázat révén november 13-án megkezdődhetett a tizedik századi temető feltárása.

A körülbelül ötvenszer négy méteres kutatóárokban közel húsz sírt azonosítottak a régészek. A szakemberek szerint a temetőrész a honfoglaló köznéphez tartozott.

A csontvázakat már megbolygatta a szántás, ami a mellékletek egy részét is elvihette. A feltárást kilenc napon keresztül végezték a régészek, ez idő alatt 25 sírt tártak fel. Azt még nem tudják, pontosan hány nyughely lehet a honfoglalás kori temetőben.

Az egyik sírban egy arab érmét találtak, amely egy portyázás során, vagy kereskedelmi tevékenység révén kerülhetett őseinkhez. A magyarság ugyanis ebben az időszakban nem vert saját pénzt, ám a külföldieket előszeretettel használták. A magyarok ebben az időben főként ruhadísznek használták a pénzt, a szabolcsi érmét is átfúrták két ponton.

A köznépi sírok mellett két gazdagabbat is találtak, egy férfi és egy nő nyughelyeit. A férfinek fegyvere volt, megtalálták a nyíltegeze maradványait, illetve négy nyílhegyet.

A mellette nyugvó hölgy sírjában olyan régészeti leletekre bukkantak, amelyek egyedülállóak a Kárpát-medencében. A fiatal nő egy veretekkel dúsan kirakott gallérú inget viselt, amikor eltemették, és rendkívül ritka módon nem csupán az ezüstveretek, de a textil egy része is épségben megmaradt.

A szakemberek abban biztosak, hogy egy nagyon gazdag leletegyüttesre bukkantak, bár még nem tudják pontosan, hány darabot számlál.

A régészek azt tervezik, hogy jövő ősszel folytatódhat a köznépi temető feltárása, valamint az eddigi leletek korának pontosabb meghatározása is hátra van még.

Kapcsolódó

Több ezer éves kőbaltát találtak Szentesen

Ilyen korú csiszolt kőeszköz ritkán kerül elő a földből.