Mivel szenzációnak számított, hogy a községnek van egy kenguruja, sokáig nem is tettek kísérletet a befogására. Ez az állat egyszerűen elszökött otthonról, a gazdája pedig nem kereste, írta a Blikk a Soul In Soul – Lélek a Lélekben Állatmentő Alapítvány vezetője, Jeney Andrea nyilatkozata alapján.
A kenguru sokáig egy erdős részen élt, ahol az emberek etették. Később azonban egyesek sportot kezdtek űzni a kergetéséből, így az erszényes a főút melletti, sűrűn lakott területre tévedt, ahol közel sem volt olyan biztonságban, mint az erdőben.
Arra is volt példa, hogy a forgalmas úton üldözték szegényt. Egyszer egy autó egy kicsit meg is ütötte, de szerencsére nem lett komolyabb baja. Egy ilyen helyzetben persze, nem csak az állat, de a sofőrök is megsérülhettek volna
– mondta Jeney Andrea.
Nagyjából mintegy húsz napba telt mire sikerült befogni a kengurut. A körülményeket mérlegelve és orvossal egyeztetve végül altatólövedékkel kábították el az állatot, amikor újra feltűnt a jól megszokott etetőhelyén.
A vadkamera jelzett, hogy a kenguru visszatért a már jól megszokott etetőhelyéhez, majd sikerült beterelni a vadhálóból kialakított folyosóra. A lövést is ott kaphatta meg a legnagyobb biztonsággal. Ha úgymond szabadon lőtték volna meg, arra is lett volna esély, hogy elszalad, valahol összeesik, a lelassult vérkeringése miatt pedig kihűl
– részletezte a szakember.
Az alapítvány vezetőjének elmondása szerint, mivel sokan nem örültek annak, hogy befogták Tápóikát, ezért nem publikus hova került, de annyi biztos, hogy jól érzi magát.
