Virágzó vidékünk

Minden idők legenyhébb tele volt a mostani Magyarországon

Unsplash
Unsplash
Februárban Körösszakálon 22 fokot mértek egy nap.

A 2023/2024-es tél volt a legenyhébb a mérések kezdete, 1901 óta, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 3,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti évek átlagát – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján.

A tél középhőmérséklete országosan 4,0 Celsius-fok volt, 3,7 fokkal magasabb az 1991-2020-as évek 0,3 fokos átlagánál. A téli középhőmérséklet országos átlagban 0,4 fokkal haladta meg az eddigi legenyhébb, 2006/2007-es tél hőmérsékletét.

A december 2,2 fokkal, a január 1,8 fokkal, míg a február egészen extrém mértékkel, 7,0 fokkal volt enyhébb az átlagnál, amivel az országos átlagot tekintve a legenyhébb február lett a 20. század eleje óta, 2,4 fokkal megelőzve az 1966-os februárt is. Olyannyira magas ez az érték, hogy a márciusok között is a hetedik legmagasabbnak számítana.

A tél középhőmérséklete az ország legnagyobb részén, síkvidéken 3 és 5 fok között alakult, de helyenként az 5 fokot is meghaladta. Elsősorban az Északi-középhegységben fordultak elő 3 fok alatti értékek, de még a Kékesen is fagypont feletti volt az idei tél, mert 0,5 fok volt a tél középhőmérséklete. Az ország mintegy 84 százalékán a 2023/2024-es tél lett a legenyhébb, ez alól csak a nyugati, délnyugati országrész kivétel, ahol a 2006/2007-es tél kevéssel, de enyhébb volt.

Az évszak csapadékösszege országos átlagban 134,5 milliméter volt az előzetes adatok alapján, ami az éghajlati normált jelentő 115,1 milliméter 117 százaléka.

A december a szokásosnál 84 százalékkal volt csapadékosabb, amivel a tizedik legcsapadékosabb december lett a 20. század eleje óta. Januárban a normálnál csak 3 százalékkal esett kevesebb országos átlagban, tehát a 2024-es év első hónapja átlagosan csapadékosnak tekinthető, míg a februárt nagyrészt száraz időjárás jellemezte és az átlagos mennyiség mindössze 51 százaléka hullott.

A legkevesebb csapadék az Alföldön esett, a Tiszántúlon nagyobb területen 100 milliméternél kisebb évszakos csapadékösszeget mértek. A legtöbb csapadék a hegyvidékeken hullott, ahol 200 millimétert meghaladó értékek is előfordultak, de a Dunántúlon síkvidéken is sokfelé voltak 150 millimétert meghaladó évszakos csapadékmennyiségek.

A rekord enyhe tél az éghajlati indexeken is megmutatkozik, a fagyos napok száma – amikor a napi minimumhőmérséklet 0 fok vagy az alatti – országosan csak 44 volt ezen a télen, bár az átlag 63 nap. A zord napok száma – amikor a minimumhőmérséklet mínusz 10 fok alatt marad – mindössze egy volt; az átlag 8 nap. A téli napok száma pedig – amikor a napi maximumhőmérséklet 0 fok alatti – mindössze három volt az idén, bár az átlag 22 nap. Országosan 35 csapadékos nap volt az idei télen, bár az átlag 31 nap.

A meteorológiai szolgálat az idei tél rekordjairól azt közölte, a legmagasabb nappali hőmérsékletet február 27-én Körösszakálon mérték, 22,0 fokot, a tél legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Zabarban január 10-én és 20-án, mínusz 14,1 fokot.

A télen a legtöbb csapadékot, 221,7 milliméternyit Tardoson regisztrálták, a legkevesebbet – 85,7 milliméternyit – Szeged belterületén.

Egy nap alatt a legtöbb csapadék Sopron Muck-kilátónál esett: december 22-én 53,4 milliméternyi.

Kapcsolódó
Veszélybe kerültek a korai csonthéjasok az enyhe időjárás miatt
Az enyhe idő miatt a korai csonthéjasok nedvkeringése már az északi országrészben is megindult és megpattantak a rügyek, ez növeli a tavaszi fagykár veszélyét.
Olvasói sztorik