A Mondolo Egyesület a Szegedi Tudományegyetem kutatóival és a szegedi önkormányzattal összefogva indította el a Beporzó Hadművelet 2.0 projektjét, amely során összesen huszonkét méhlegelőt alakítottak ki a város különböző pontjain – írta meg a szeged.hu.
A kutatás jelenlegi eredményei is azt igazolják, hogy a méhlegelők igen fontosak, mert rengeteg porzó rovarnak adnak otthont, emellett javítják a talajt és a terület mikroklímáját.
A vadvirágos, vetett zöldsávok vagyis a méhlegelők kialakítását 2021-ben kezdte meg a Mondolo Egyesület. A Szegedi Tudományegyetem kutatóival és az önkormányzat támogatásával a projekt során a méhlegelők ökológiai, talajtani és városklimatológiai hasznosságát vizsgálták.
A globális felmelegedés, a klímaváltozás miatt Szeged éghajlata is egyre szárazabbá és forróbbá válik. Ha nem teszünk semmit, akkor a reális forgatókönyv az, hogy Szegeden rengeteg növény kipusztul. A kedvezőtlen változások mérséklésére minél hamarabb aktív cselekvésre van szükség. Át kell alakítani a zöldfelületeket, olyan növényeket kell találni, amelyek bírják a melegebb, szárazabb városi klímát, csak így tudunk a klímaváltozás ellen hatni
– mondta Nagy Sándor alpolgármester a Beporzó hadművelet második ütemének kezdetén.
A projekt a vadvirágos városi méhlegelők pozitív környezeti hatásaira kereste a választ. A kutatás eddigi eredményei mind azt igazolják, hogy a méhlegelőkre nagy szükség van és sokat tesznek az élhető környezetért. A városban 22 ilyen vadvirágos, zöld oázisként funkcionáló méhlegelőt telepítettek. Ezeknek óriási jelentősége van, ugyanis mérséklik a klímaváltozás hatásait, csökkentik a felmelegedést, ellenállnak a legkeményebb aszálynak, továbbá rengeteg beporzó rovarnak adnak otthont.
Azért is fontosak az ilyen kutatások, mert manapság a mezőgazdasági termelés miatt a rovarok inkább a városban keresnek élőhelyet és táplálékforrást. Ennek okán a kutatók a városban található zöldterületek bővítésének lehetőségeit is számba veszik a projekt során.
A végcél még nyilván messze van. Az ideális az lenne, hogy olyan hazai virágokból álló magkeverékkel létesítsünk méhlegelőket, amelyeket utána nem kell felül vetni, nem kell velük foglalkozni, tehát hosszú távon is önfenntartók lennének
– mondta Torma Attila, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének munkatársa.
A méhlegelők szerepéről és hasznáról a mellettük kihelyezett információs táblákról is tájékozódhatnak az érdeklődők. Torma Attila szerint már pár virág elültetésével is igen sokat tehetünk a beporzó rovarokért és a természetért.
