Felújították a gyulai Ladics-házat és az ott megtekinthető tárlatot uniós támogatás segítségével – írta az MTI.
A Ladics-ház a 19. század elején földszintes polgárházként, jegyzői lakásnak épült. Első lakója, Szakál Lajos vendégül látta a házban Petőfi Sándort. Őt követték a Ladics-leszármazottak. Az épület az 1970-es évek végén – életjáradéki szerződés keretében – került a város tulajdonába.
Az eredeti kiállítás 1989-ben nyílt meg a patinás házban, ahol a bútorok és a tárgyak mellett a Ladicsok irathagyatéka is fennmaradt, így betekintést nyújt a polgári életmódba.
A Ladics-ház komplex felújításon esett át, amely magába foglalta az épület állagmegóvását, a fűtésrendszer kiépítését, vizesblokkok kialakítását. Interaktívvá tették a tárlatot, kialakítottak egy múzeumpedagógiai termet, amely időszaki kiállításoknak adhat otthont. Megépült egy átjáró is, amely összeköti a Ladics-házat és a mellette lévő Százéves cukrászdát.
A ház korábban is látogatható részei alapvetően nem változtak, megmaradt hagyományos enteriőr jellegük, bár kerültek be új, eddig nem látható tárgyak a hagyatékból. A látogatók QR-kódok segítségével juthatnak plusz információkhoz a műtárgyakról, a terem történetéről.
Belépéskor a Ladics család tagjai “köszöntik” hologram formájában a belépőket, akik elmesélik életüket, így kibontakozik a család és a ház története.
Megnyitották az eddig nem látogatható részeket is: a konyhát, a kamrát és a fürdőt. Valamennyi helyiséget eddig be nem mutatott Ladics-tárgyakkal rendeztek be, és számos interaktív elemet helyeztek el.
A fürdőben bemutatják a polgári higiénés kultúrát, valamint a ház speciális vízvezetékrendszerének és a korabeli illemhelyeknek a működését. A konyhában a húsdaráló megérintésével lecsévélődik egy falvédő, és azon jelennek meg kiegészítő tartalmak. A kamrában a kihúzható fiókok mozgatásával indul el a vetítés, amely bemutatja, hány cselédje volt a Ladics-háztartásnak, és pontosan mi volt a feladatuk.
A leglátványosabb interaktív elem a kocsiszínben lévő korabeli fogatban elhelyezett VR-szemüveg, amelynek felvételével az 1910-es Gyula belvárosában lehet sétát tenni. Az ott látható látványt elsősorban korabeli képeslapok alapján mintázták.
