A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársainak célja, hogy a területükön az ősgyepekbe beékelődő, illetve azok peremén elhelyezkedő szántók visszagyepesedjenek.
Ennek érdekében a szántóművelést ezeken a részeken abbahagyták és fűmagszórást, illetve védett növények palántás és mag formájú telepítését végezték el – írják a honlapjukon.
Ezeknek a növénytársulásoknak a stabilizálódásához hosszú idő szükséges, mert okkal érzékenyebbek és látványosabban reagálnak egy-egy környezeti, időjárási változásra.
Idén a korábbiakhoz képest jóval több virágzik a pipacs a parlagterületeken. Ez feltételezhetően a szárazabb időjárás, illetve a mezei pockok tavalyi erős gradációjának a hatása. A pockok ugyanis sok helyen annyira kirágák a a növényzetet, hogy szinte szabad földfelületek keletkeztek. Ezeken a területeken pionír növényfajként megjelent a pipacs, valamint a vele sokszor egy területen virágzó keleti szarkaláb. Ez azt jelenti, hogy magként korábban is ott voltak a területen, de most jutottak csírázási lehetőséghez.
Jelenleg is sok helyen több hektáros, összegfüggő, első ránézésre homogén pipacs- és szarkalábmezők láthatók, melyek vörösre festik a pusztát.
