A szennyezőanyagok álltak a középpontjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Őszintén a Balatonról címmel tartott konferenciáján. Arról cseréltek eszmét, hogy miként lehet és kell beavatkozni a vízi ökoszisztémát veszélyeztető folyamatokba.
Csak a Zala folyóba – és onnan a Balatonba – évi 11,5 millió köbméter tisztított szennyvíz kerül be, és további 2,2 millió köbméter érkezik a tóba a környékbeli fürdők (Zalakaros, Hévíz) „használt vizeként”. Becslések szerint naponta 2,5 tonnányi naptej oldódik be a vízbe a fürdőzők bőréről. A kutatócsoport 134 hatóanyag (főleg antidepresszánsok, koffein, különféle hormonok, szívgyógyszerek) jelenlétét vizsgálta a Magyar Tengerben. 42 vegyületet mutattak ki, de ha a vízgyűjtőket is hozzávesszük, még rosszabb az arány: 72 gyógyszerhatóanyagot találtak. Érdekesség, hogy az epilepszia elleni szerek és az antidepresszánsok fordultak elő a legmagasabb, 95 százalékos arányban. A vizsgálat egyik emblematikus helye Zamárdi volt, ahol a nagy nyári zenei fesztivál környékén a kokain és bomlástermékei is kimutathatóak voltak a vízből.
A Balaton (elsősorban gerinctelen) élőlényei szempontjából négy hatóanyag, a diklofenák, az ösztradiol, az ösztron és a koffein okozott magas kockázatot, mégpedig a három nyári hónapban. Emberekre egyelőre nem jelent kockázatot a tó vize, mert diklofenák esetében 358 ezer liternyi, a hormontartalmú ösztradiol esetében pedig 50 ezer liternyi Balatonvíz „magunkba döntésével” érnénk el a megengedett napi gyógyszerdózist.
Kísérletet végeztek a fizikai-kémiai változásokra igen érzékenyen reagáló nagy vízibolhákal, illetve nagy mocsári csigákkal, melynek során különféle mikroszennyező anyagok hatásának tettek ki őket. A szteroid hormonokkal kezelt csigák embriói például már jóval hamarabb kikeltek, ezek a vegyületek ugyanis felfokozott állapotba hozták a csiga anyagcseréjét, hormonháztartását. Ugyanennek a kísérletnek az eredménye, hogy a csigák spermiumszáma csökkent. Az antidepresszáns karbamezapin hatására lelassult a kezelt állatok mozgása, azaz a magas koncentráció leszedálta őket. A vízibolhák esetében pedig a naptejekből származó UV-szűrő vegyszerek zavarták meg jelentősen az állatok hormonháztártartását, amelyek ettől elhíztak. Egy másik kísérletben egy bizonyos kémiai ingerrel egyszerre cukrot adtak a csigáknak: az állatok megtanulták, hogy ezzel az ingerrel összefügg a táplálék érkezése is, így az inger hatására később elkezdték mozgatni a reszelőnyelvüket. Az antidepresszánssal kezelt csigák azonban képtelenek voltak visszaemlékezni, így hiába kapták meg az ingert, nem kezdték el mozgatni a nyelvüket.
A Balaton és részvízgyűjtő területén végzett hat évnyi növényvédőszer-monitoring során 63 peszticid maradványt mutattak ki felszíni víz- és üledékmintákból, mely időszak alatt a gyomirtó szerek jelenléte dominált (~50%). Vizsgálatuk szerint ezek nagyobb koncentrációban negatívan befolyásolják több algafaj fiziológiai paramétereit, így az ökoszisztéma működésére és funkcióira is hatással lehet.
Fontos beavatkozni a főbb szennyezőforrásoknál, mint a szennyvíztisztító telepek és az ipari kibocsátók. Ezeken a pontokon a megfelelő vízkezelő technológia alkalmazásával a szennyező anyagok kibocsátása mérsékelhető.
