A múzeum közösségi oldalán számolt be arról, hogy a középkori és török kori jelenségek mellett más korszakok is képviseltették magukat az ásatáson – szúrta ki a Szegeder.
Egy 5. századi szarmata település részleteként több kemencét és tárológödröt tártunk fel. Ezen kívül egy avar kori ház is a szelvénybe esett, melyből egy szépséges orsógomb került elő. E két korszak leletei azért kiemelkedően fontosak, mert a város területéről csak igen ritkán kerülnek elő. Ennek oka részeben a beépítettség, mely nehezíti a régi korok kutatását
– írták bejegyzésükben a régészek.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2048" width="1542" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A szarmaták a kelet-európai sztyeppéken az i. e. 3. századtól az i. sz. 4. századig élő iráni nyelvű lovasnomád népesség, törzsek összefoglaló elnevezése. A szarmaták évszázadokon át vezető szerepet töltöttek be az eurázsiai sztyeppén és gyakran rész vettek az antik történelem alakításában. Benépesítették a Közép-Ázsia és a Duna közötti hatalmas területet, kapcsolatot tartottak Kínával, a dél-ázsiai magaskultúrákkal, valamint a görög-római világgal is.
Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
