A trópusokat idéző, színpompás gyurgyalagokat lehetelten nem észre venni. Alig lehet szebbet elképzelni, mint amilyenek ezek a könnyedén szárnyaló madarak. Minden körülmények közt lebilincselik a szemet, akár mozognak, akár kecses repülésük végeztével pihenve ülnek az ágon. A gyurgyalag párok egymás iránt kimutatott gyöngédsége szintén magával ragadó, és nem mindennapi pillanatokat ad a szemlélőjének.
Hogya Istvánt már bemutattuk a portálunkon, aki a tokaji fehér herceget, a flavisztikus őzbakot örökítette meg, nem mindennapi felvételeken.
István, amikor szabadideje engedi a természet ösvényeit járja és egyedi hangulatú fotókon örökíti meg nem csak nagy kedvenceit a vadakat, hanem a madarakat is.
A természetfotós az idei évben igazán szerencsés, hiszen hazai madárvilágunk legszínpompásabb madarait tudta nem csak megfigyelni, hanem olyan fotósorozatot is készített róluk, amiket ritkán látni. Felvételei által egy igazi mesevilágba repülhetünk, ahol a főszerep a gyurgyalagoké, egy olyan környezetben, ami ezeknek a védett madaraknak a nászához illik.
Ezen a gyurgyalag telephelyen ez idáig nem volt költés, hiszen egy újonnan kialakított partfal. Egy csatornapart mellé feltornyozott földkupacot megszedett egy rakodógép a tavalyi éveben. A természetnek hála nem kellett sokáig várni, hiszen idén ezen a helyen találtak maguknak otthont a gyurgyalagok. Körülbelül 15 pár madár foglalt fészkelőhelyet
– kezdte el történetét Hogya István a Sokszínű vidék megkeresésére.
A természetfotósnak nagy örömet adott amikor felfedezte, hogy a partfalat birtokba is vették a vonulásukból hazatért gyurgyalagok. Már az első megfigyelési élménye után tudta és lelki szemei előtt látta, hogy milyen környezetben szeretné megörökíteni ezeket a színpompás madarakat.
Az első megfigyelés után csináltam egy kis lest, hogy, ha megyek fotózni ne zavarjam őket. A fix lest könnyen megszokják, és utána indulhat is a mozizás és a pillanatok megörökítése. A helyszín nem messze van a szülőfalumtól Hernádnémetitől, így, amikor időm engedi figyelemmel tudom őket követni
– részletezte, hogy a madarak zavarása nélkül, hogyan tudja szemmel követni a gyurgyalagok életét, melynek izgalmas és ritkán látható pillanatairól fotókat is készített.
A természetfotós vágy az volt, hogy ezeknek a különleges madaraknak a szépségét úgy tudja megmutatni, hogy a környezet egy pluszt adjon a fotókhoz.
Nagyon megörültem amikor megláttam, hogy szép színes virágok is nyíltak a partfalon, így bele tudtam a madarakat komponálni, ezzel pedig egyik tervem sikerült is
– osztotta meg, miként vált valóra az egyik vágya.
A gyurgyalagok násza egy különleges esemény, aminek a megörökítése nagyon sok természetfotóst vonz. István tervében is ott szerepelt a madarak udvarlásának – amikor a hím ajándékkal, a madarak esetében finom falatokkal kedveskedik a tojónak -, és a pár egymás iránt kimutatott gyöngédségének a megörökítése.
Boldog vagyok, mert, amit elterveztem sikerült is valóra váltanom, hiszen olyan felvételeket tudtam készíteni a gyurgyalagok nászidőszakáról, amiket az első megfigyelésükkor szerettem volna
– vallotta be, mit is jelent számára a megfigyelési élmény és az elkészült fotósorozat.
Magyarországon a középhegységek zárt erdővel borított részeinek kivételével bárhol megtelepedhet. Kedveli a meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat. Néhány évtizeddel ezelőtt elsősorban a nagyobb folyók partfalaiban költött.
Jellegzetes fészkelőhelyei a nyílt területeken található löszfalak.
Udvarláskor a hím a nagyobb zsákmányt a tojónak adja, míg a kisebb darabokat saját maga fogyasztja el.
A gyurgyalag partfalba fúrt üregben fészkel, de ritkán előfordul, hogy rövidfüves területen a földbe vájt lyukat foglalja el. A partoldalba ássa 1,5–2 m hosszú alagútját, melynek végén található a költőüreg. Az alagút átmérője 5–6 cm, ami a kijáratnál 8–10 cm-re bővül. Az üreg 2–3 hét alatt készül el, sokszor egy vagy több másik, félbehagyott üreg után. A kamrában nem rak fészket, de a szemét centiméteres réteget képez.
A fészekalj 6-7 tojásból áll. Tojásait 1-5 naponként rakja le, kotlását már a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi, ezért a fiókák eltérő fejlettségűek és ennek megfelelően nem egyszerre repülnek ki. A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák kb. 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz.
A gyurgyalag elsősorban repülő rovarokkal táplálkozik. Ezekre száraz ágon, villanydróton vagy egyéb kiemelkedő helyen ülve les, majd a kiszemelt zsákmány után veti magát, és azt reptében fogja el. Leggyakrabban hártyásszárnyúakat – darázs, méh -, egyenesszárnyúakat, szitakötőket, kétszárnyúakat, poloskákat, lepkéket zsákmányol. Házi méhet leginkább hosszan tartó esős időszakokban fogyasztanak. Költési időben a telep közelében, 1-2 km-es távolságon belül szerzi táplálékát.
A gyurgyalag az egyik legkésőbb visszaérkező madarunk, amely csak május első harmadában érkezik meg téli szállásáról. Ősszel korán, már augusztus második felében megkezdi elvonulását. Előtte gyakran nagyobb csapatokba verődik. A vonulók folyamatosan hallatják jellegzetes hangjukat, és így tartják egymással a kapcsolatot.
A telet Kelet- és Dél-Afrikában, többnyire az Egyenlítőtől délre eső területeken, illetve a Kongó-medencében töltik.
A gyurgyalag Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Forint.
A Vörös Könyvben mint aktuálisan veszélyeztetett faj szerepel. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Listában – mint biztos állományú faj – nem szerepel.
Annak ellenére, hogy a gyurgyalag fokozottan védett madár, fészektelepeit vagy egyes fészkeit gyakran barbár módon szándékosan megsemmisítik. Ennek leggyakoribb módja a bejárati nyílások eltömése, gyakran akkor, amikor a szülő madarak is bent vannak. Ilyen esetekben a fiókák mindig, esetenként pedig a szülők is elpusztulnak.
Az alacsony, kis kiterjedésű és kevésbé meredek partfalakat néhány év alatt benövi a növényzet, illetve a partfal előtt felnőnek a cserjék, melyek akadályozzák a madarak szabad mozgását. Súlyos veszélyt jelent számára, ha az ilyen partfalakba a ragadozók is megtelepszenek.