Virágzó vidékünk

250 hagyományőrző ostromolja majd meg a gyulai várat

wikimedia commons
wikimedia commons
Húsz hagyományőrző csoport 250 hagyományőrzője idézi meg a gyulai vár ostromát július 26. és 28. között a XII. Gyulai Végvári Napokon.

Idén újításként lovas és kutyás hagyományőrzők is részt vesznek a programban – közölték a szervezők az MTI-vel.

Repisky Dániel, a rendezvényt szervező Erkel Ferenc Nonprofit Kft. közművelődésért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, a rendezvény fő célja az, hogy hiteles, korhű képet adjon a vár 1566-os ostromáról, majd az 1695. évi visszafoglalásáról. A korábban Végvári Esték, 12 éve pedig Gyulai Végvári Napok néven megrendezett fesztivál a gyulai turisztikai főszezon leglátogatottabb rendezvénye, idén is mintegy 30 ezer résztvevőre számítanak.

Kovács Ágnes főszervező kiemelte, 7 helyszínen 70 programmal várják az érdeklődőket, a helyszíneket a 16. században használt nevével látták el a fesztivál idejére. A hagyományőrző csoportok tüzérségi, fegyverzet- és viseletbemutatókat tartanak, megismertetik továbbá a tábori életet a látogatókkal.

Idén újdonság, hogy az egyik legnépszerűbb programelemet, a hagyományőrzők felvonulását lovasok is kísérik, a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület szombaton lovasbemutatót is tart A gömöri lányok elrablása címen. Kutyákat Czeher György hoz a fesztiválra, aki több előadást is tart egyebek mellett a hódoltság kori kutyázási módokról, a keleti lovasságnak a magyar lovaskultúrára gyakorolt hatásáról, valamint a harci kutyákról és kémgalambokról – tette hozzá Kovács Ágnes.

A vár 1566-os bevételét szombaton, 1695-ös visszafoglalását vasárnap “játsszák el”, az eseményeket hagyományosan Chikán Tamás nyugalmazott hadtörténész professzor kommentálja majd. Idén további újításként kiemelten szeretnének a gasztronómiára is összpontosítani, így a várban A középkor asztala címmel Lovász Emese Anna régész tart előadást, meg lehet majd tekinteni egy barokk látványkonyhát, és egy középkori menüsorkóstolóval is várják az érdeklődőket.

A gyulai várkert történelmi színjátékok és vásári komédiák helyszíne lesz, a legkisebbeket a Bábika játszóház agyagozással és nemezeléssel, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület régimódi játszótérrel és hungarikumkiállítással várja, utóbbin cifraszűrt, karikásostort és pásztoreszközöket is bemutatnak. A Hollóének Hungarica Régizene Együttes több alkalommal zenél, mellettük pénteken a Kenton és a Grund zenekarok, szombaton a Bagossy Brothers Company, vasárnap az Edda Művek adnak ingyenes koncertet – mondta a főszervező.

A 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. Kerecsényi László és mintegy 2-2,5 ezer várvédője hősi tettet hajtott végre azzal, hogy a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, 63 napon át tartotta a gyulai várat. (Dobónak és katonáinak 38 napig kellett kitartania Egerben, Zrínyi pedig 34 nap után tört ki embereivel Szigetvárról.)

Az ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, Szulejmán sógora megállapodása vetett véget: a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhasjárvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér. A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték.

Kapcsolódó
Újjávarázsolták a 250 éves gyulai polgárházat
Teljes pompájában virít Gyula város legrégibb lakóháza.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik