A csípőszúnyogok állományának gyérítésére bevetett, Magyarországon is széles körben alkalmazott pyrethroid-alapú kémiai kezelések visszafogott használatára hívják fel a figyelmet a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium szakemberei.
E szer túlzott, hosszú távú és egyoldalú alkalmazása esetén a csípőszúnyogok – genetikai mutáció révén – ellenállóvá válnak a szer hatóanyagával szemben. Emiatt a kémiai kezelés csak részben vagy egyáltalán nem lesz hatékony a szúnyogállomány gyérítésére – hívták fel közleményükben.
Emiatt a laboratórium szakemberei a hazai járványmegelőzési kutatási tevékenysége kapcsán végezték el néhány jelentősebb településen – Budapesten, Vácon, Győrben, Debrecenben, Barcson és Pécsen – a csípőszúnyogok ilyen irányú vizsgálatát.
E települések mindegyikén azt tapasztalták a szakemberek, hogy a hazánkban egyik leggyakoribb – egyben a Nyugat-nílusi láz fő terjesztőjeként ismert faj – dalos szúnyog populációi jelentős arányban hordozzák a rezisztenciáért felelős génváltozatot, vagyis ellenállóak a kémiai gyértőszerrel szemben.
A nemrég hazánkban is megtelepedett, inváziós ázsiai tigrisszúnyog populációi egyelőre érzékenyek a kémiai szerre, azonban a túlnyomó részt kémiai gyérítésen alapuló hazai gyakorlatot folytatva csak idő kérdése, hogy a dalos szúnyoghoz hasonlóan rezisztenssé váljanak – hívták fel a figyelmet, kitérve arra, hogy Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban, Törökországban, valamint Romániában is volt példa hasonlóra.
A szakemberek szerint a problémára az úgynevezett integrált szúnyoggyérítési stratégia mielőbbi bevezetése hozna megoldást, amelynek lényege, hogy a szúnyogok és a kórokozók rendszeres monitorozása alapján többféle kezelési módszert vegyítenek a szúnyogok elleni védekezésre.
A hangsúlyt a megelőzésre kellene fektetni, továbbá – a rezisztencia kialakulását megakadályozva – a kémiai szert célzottan, csak indokolt esetben lenne szükséges alkalmazni.
