Virágzó vidékünk

Óriási mohaállat jelent meg a Duna egyik mellékágán

Alsó Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság.
Alsó Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság.
Hazánkban az ökoszisztémára gyakorolt hatása még kevéssé ismert, egyelőre nem tartják fenyegetésnek az élővilágra.

A strandolók és a Sugovica folyó partján sétálók közül bizonyára sokaknak feltűntek korábban nem látott, gömbölyded formájú, kocsonyás képződmények, írta közleményében a Alsó Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság.

Ezek valójában az óriás mohaállat, a Pectinatella magnifica telepei. Magyarországon a mohaállatoknak (Bryozoa) 10 faja él.

Az óriás mohaállat Észak-Amerikában őshonos, de már számos európai országban is feljegyezték.

Nálunk először 2011-ben találták meg a Ráckevei Duna-ágban, azóta egyre több helyen bukkan fel. Az utóbbi évtizedben Igazgatóságunk működési területén is megfigyelték a Kiskunsági-főcsatorna északi részén, a Sugovicában viszont újkeletű a megjelenése.

Sejtjei aprók, de szaporodásnak indulva kocsonyás telepeket képeznek és akár az 50 centiméteres nagyságot is meghaladhatják. Bár a vízben gyakran láthatunk leszakadozott darabokat is, az óriás mohaállat alapvetően valamilyen szilárd felülethez rögzülve növekedik a víztestek sekélyebb részein és helyt ülő, szűrögető életmódot folytat. Éppen ezért első ránézésre könnyen összetéveszthető a folyami szivaccsal.

A faj terjedése az éghajlatváltozáshoz köthető. Kedveli a melegebb vizeket, így a hosszantartó forró nyári időszakok alatt egyre több helyen számíthatunk a megjelenésére.

Hazánkban az ökoszisztémára gyakorolt hatása még kevéssé ismert, egyelőre nem tartják fenyegetésnek az élővilágra.  A Sugovica vízállásának csökkenése során egyre több telep kerül jól láthatóvá a vízben, a szárazra kerülve pedig lapos, szétterült állapotban is megfigyelhetjük.

Kapcsolódó
Egyre több az óriás mohaállat a Tisza-tóban
Elképzelhető, hogy a jövőben gyors szaporodásnak indul a nem túl bizalomgerjesztő faj.
Olvasói sztorik