Magyar western: óriás ördögszekerek vándorolnak a pusztában

Westernfilmek hangulatát idéző különös növényekről osztott meg felvételeket a Facebookon egy alföldi természetvédő.

Török Attila 2024. december 17-én találkozott a nem mindennapi teremtményekkel. A tolmács-szakfordító 2023 júniusában költözött Mórahalomra Hódmezővásárhelyről, azóta fotózza a környék élővilágát.

Leginkább tanulási és “terápiás” céllal fotózom. Üllés környékén, a Zsidó erdőtől nyugatra, egy dűlő mentén görgette őket a szél. Láttam egy tucatnyit, de biztosan van belőle sokkal több is. Ez a homoki ballagófű (Salsola kali), melynek rokona, a sziki ballagófű inkább a szikes, vizes részeken terjedt el

– mesélte Attila a Sokszínű vidéknek.

Attila azt is elmondta, hogy a homoki ballagófű – hasonlóan más sziki és sókedvelő növényekhez – azért volt népszerű, mert a hamujából kioldott nátrium-karbonát és kálium-karbonát hozzákeverve a homokhoz (szilícium-dioxid) csökkenti annak az olvadáspontját, azaz könnyebb üveggé olvasztani.

Minden mindennel összefügg

A tolmács idézte a Czuczor -Fogarasi szótárat, mely szerint a növényt a magyar nép régen számos névvel illette. Egykor az Alföldön a barlang- vagy ballang-kórót másképp pócér, ördöglova, nyúlárnyék és boszorkánykóróként ismerték. A “ballang, ballagó” kifejezések arra utalnak, hogy a növény kiszáradása után a tövétől elszakadva a legenyhébb széltől megindul, és “beballagja, bebarangolja” a síkságot.

Az is érdekes, hogy a lúg latin neve (alkáli) arab eredetű: al-qaliy. Az araboktól vettük át a kémia (alkímia) alapszókincsét (például alkohol, lombik). A növény tudományos latin nevében is ezért szerepel a kali”, valamint a kálium is erről lett elnevezve; az al-qaliy “hamu”. A kálium angol neve “potash”, ami a szabadkéményes konyha parazsába állított lábas (pot) fenekére tapadt hamu (ash) lekaparásával és vízben oldásával előállt lúgra utal. A kálium (K) tudományos neve az angol potash származéka: potassium.

– magyarázta Attila, aki csodálatos ismeretekkel gazdagodik a fotózás révén a természetről, a tudományról, a nyelvekről és a történelemről.

Korábban már írtunk a különös növényről, melynek egyes példányai alföldi tómederben rekedtek. Más látványos fajok is élnek a szikes területeken, a kardoskúti Fehér-tó környezetének egyik jellegzetes növénye a magyar sóballa. Az endemikus faj kizárólag a szikes medrekben fordul elő. A klímaváltozás jelei az utóbbi években erőteljesebben jelentkeznek hazánk tájain, az aszályos időjárás nyomán például számos szikes tó kiszáradt.

Kapcsolódó

Szőnyegként borítja be az alföldi pusztát a magyar sóvirág

Ez a vadvirág a Kárpát-medence egyik bennszülött faja, azaz csak itt fordul elő.