A Koppány-völgyében települt falu nem véletlenül érdemelte ki 1998-ban az Európai Falufelújítás Díjat, hiszen több, mint 70 gyönyörű régi ház áll helyi védelem alatt. Ez a lépés nemcsak tisztelet a múlt iránt, hanem tudatos döntés a település egységes arculatának fenntartására.
Híres családok birtoka
Somogydöröcske, más néven Döröcske, mint szerény méretű Árpád-kori falu, valaha Tolna vármegyéhez tartozott. Neve először 1138-ban tűnt fel az írásos emlékek között, „villa Diarugsa” formában, amikor a dömösi prépostság birtokai között említették. A 13. században a Döröcske nemzetség volt a falu földesura, ám az évek múlásával más nemesi családok is birtokot szereztek itt.
Az 1703-as adólajstromban Döröcske már elhagyatott pusztaként szerepelt. Akkoriban Zankó Miklós és Boldizsár osztoztak a birtokon, de 1726-ban a település egyik fele a gróf Harrach családé lett, a másik pedig gróf Esterházy Jánosé. Néhány évvel később a Hunyady család vette át a birtokot, és a 18. század közepén német telepeseket hívtak ide, hogy új életet leheljenek a faluba. Az idők folyamán a Hunyadyak maradtak a település legjelentősebb földesurai.
Klasszicista stílusú templom
A helybéliek szerint valaha a pálos rendnek is állt itt egy kolostora. Bár az épület mára eltűnt, a falu határában magasodó Klastromhegy őrzi az egykor itt élt szerzetesek emlékét.
Somogydöröcske evangélikus temploma a falu késői újra települése miatt csak 1839-ben épült fel. Az imaház a klasszicista stílus letisztult jegyeit viseli, túlmutatva a neobarokk díszítettségén. Az országos védettségű műemlék templom nemes egyszerűsége tökéletesen illeszkedik a falu sváb népi építészetének visszafogott arculatához.
Somogydöröcske utcáin barangolva elmerülhetünk a régmúlt hangulatában. Az egykori zártkertek területén présházak és pincék sorakoznak, melyek különleges építészeti értéket képviselnek.
A Keleti, Nyugati, Temető és Rózsadomb utcákban több mint hetven ingatlan élvez helyi védettséget. Ide tartozik a felújított községháza is, amely újra gondolt megjelenésével megőrizte történeti értékeit, miközben korszerű külsőt kapott. Szintén védett építmény a Döröcske-patak felett ívelő fahíd, amely az egyik utolsó emléke a régi idők praktikus építési stílusának. Ez a védelmi rendszer tükrözi a település lakóinak elkötelezettségét a hagyományok és az épített örökség iránt.
Takaros sváb házak
Somogydöröcske olyan, mint egy szabadtéri falumúzeum. A község házai, utcái és tereinek elrendezése hazánk építészeti örökségének értékes darabjai. A fésűs utcarendhez igazodva sorakoznak az egyszintes, németes stílusú házak, melyek a helyi sváb közösség igényességéről és építészeti hagyományairól mesélnek. A huszadik század második felének „kádárkockái” még elvétve sem láthatók a településen, így Somogydöröcske megőrizte régi, egységes arculatát.
A hosszúkás, egytraktusos házak több generáció együttélésére épültek. Az ilyen otthonok szinte saját belső utcákkal bírtak, hiszen a hosszú udvarokon több lakrész sorakozott egymás után. A falu régi házainak többsége előkerttel és faoszlopos tornáccal épült. Ez a tornácos stílus kapcsolatot teremt a Balaton-part számos településének hagyományaival.
A település központjában, különösen a hidaknál kiszélesedő tereken, az utcafronttal párhuzamosan vagy „L” alaprajzzal épült polgári házak is felbukkannak. Ezek a kisvárosias megjelenésű épületek újabb színt visznek a falu hagyományos jellegébe.
A homlokzatok egyszerűsége és eleganciája az evangélikus népi építészet sajátossága. A fehér falak, a letisztult klasszicizáló vakolatarchitektúra és a pasztellszínek jellemzők a patinás épületekre. A jómódot gyakran finom részletek fejezték ki: a fehér falak vöröses kontúrvonalai vagy a sárga homlokzathoz illeszkedő fehér díszítések harmonikus összhatást teremtettek.
Megóvják a gyönyörű homlokzatokat
A község Települési Arculati Kézikönyvében konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg a felújításokat végző tulajdonosok számára. Eszerint a homlokzatok arányait a nyílászárók ritmusa és elhelyezése határozza meg, ezért a tornácok bejáratainak elfalazása nem javasolt. Ha mégis szükséges átalakítás, az építkezőktől a vaknyílások és díszítések megőrzését kérik.
A többnyire páros, téglalap alakú padlásszellőzők közé több helyen kisebb szobrok, plasztikák kerültek. Ezek olyan értékes homlokzati elemek, melyek olykor kevésbé tudtak ellenállni az időjárás viszontagságainak, mára sokuk elpusztult. A szép szobrok megőrzése a faluban élők, építkezők fontos feladata.
Somogydöröcske házainak ablakain a többosztatú fa keretek világos dió- vagy sötétebb tölgyárnyalatban pompáznak, harmonikusan illeszkednek az épület stílusához. Nem láthatunk túldíszített, cifrázott kapukat vagy faragott ablakkereteket. A zsalugáterek és spaletták viszont mindig népszerűek voltak a faluban, és napjainkra ismét divatba jöttek. Amellett, hogy remek árnyékolók, sokkal barátságosabb hangulatot árasztanak, mint a modern redőnyök.
Az ilyen finom részletek megőrzése kulcsfontosságú ahhoz, hogy Somogydöröcske továbbra is megőrizze egyedi hangulatát, amelyet oly nagy szeretettel és gondossággal őriznek lakói immár generációk óta.
Évszázados paraszti építészetünk szépségét hírdetik a csongrádi halászok nádtetős házai. A somogydöröcskei házakhoz hasonló, míves sváb házakban Fekeden is gyönyörködhetünk, ahová 1702-től érkeztek Fulda környékéről katolikus vallású telepesek. Závodon szintén féltve őrzik a meseszép parasztházakat. Mindszenten egy parasztpolgári házat varázsoltak újjá, melynek áttört faragásokkal díszített deszkaoromzata elbűvölő.
A cikkben szereplő fotókat Bakonyi Évától kaptuk.
