Virágzó vidékünk

Feked, ahol szinte az egész falu látványosság

A település arculatát meghatározza a XX. század első harmadában épített parasztházak sora.

Ahol a Kelet-Mecsek belesimul a Geresdi-dombságba, ahol dombokkal ölelt, hosszú völgyekkel tagolt, többnyire erdővel borított a táj, a Karasica patak két partján bújik meg egy alig százötven ház alkotta falu. Feked település nevét Feketh alakban egy Árpád-kori okmányban, majd egy 1372-ben kelt irat szerint a cikádori cisztercita apátság birtokai között említik. Valószínű, hogy a török megszállás előttig mindvégig lakott település volt, azonban a törökdúlás teljesen megsemmisítette a községet .

Az újratelepítés 1702-ben vette kezdetét. A telepesek a németországi Fulda környékéről származtak, és katolikus vallásúak voltak. A községet a mai napig többnyire a XVIII. században a Fuldai Apátság területéről betelepített németek leszármazottai lakják, akik magukkal hozták kultúrájukat és szokásaikat.

A szokásos falusi látnivalókon túl – műemlék templom, patinás keresztek, szép kálvária, érdekes középületek – Fekeden szinte az egész falu látnivaló.  A közúton a faluba érve ugyan még hagyományos falusi utcaképpel találkozik a betérő, azonban ahogy közeledik a központ felé, egyre bővül a látvány. Az utca másik oldala is megjelenik a maga eredeti szépségében. Fekeden több mint negyven épített emlék – lakóházak, kovácsoltvas kerítések és kapuk, pincék, gazdasági épületek, és egy kőfeszület – került örökségvédelem alá.

A két utca között rendezett közterületek, terek, patak, sétáló utak, romantikus kis híd, padok nyújtanak párját ritkító miliőt a turistáknak. Az 1765-ben épült, 1846-ban bővített, majd 1992-ben felújított templom műemlék. Különlegessége a toronysüveg gazdagon díszített rézborítása. Műemléki védelem alatt áll a copf stílusú szószék is, amely helyi mester keze munkáját dicséri.

A templom közelében katonás rendben sorakoznak a Fő utca díszei, a régi német lakóházak szemet-lelket gyönyörködtető épületei. A falu arculatát meghatározza a XX. század első harmadában épített parasztházak sora. A homlokzatok különleges kiképzéseikkel, az oromzatok festett és vakolt díszeikkel olyanok, mintha mesebeli díszletek lennének. A díszesen faragott és festett keskeny utcai bejárati ajtók ilyen tömegben jellegzetesen fekedi építészeti megoldások. E tornácra nyíló díszes ajtókat jó ízléssel színes üvegablakokkal is kiegészítették. Az esztergált faoszlopos tornácok, az eredeti, különleges, kézi kovácsolással készült vaskapuk tovább emelik az összhangot.

Feked a magyarországi német építészet gyöngyszeme, ahogy sokan fogalmaznak: a sváb Hollókő.

Azt szeretnénk, hogy Feked ne egy skanzen falu legyen, hanem élettel teli, igazi község. A Nógrád megyében található, hasonló méretű és adottságú Hollókőnek sikerült megőriznie és a ma emberének bemutatni évszázados szépségét, Feked is méltán érdemelne figyelmet az országtól

– mondta egy korábbi interjúban Tillmann Péter polgármester.

Ha az ember ellátogat Baranya e gyöngyszemébe, a gyönyörű lakóházak megtekintése után a pincesoron megpihenhet, ahol borkóstolás várja a megfáradt vándort. Közben megtapasztalhatja azt a nyugalmat és csendet, amiért egyre több letelepedni szándékozó szeretné ebben a meghitt faluban kipihenni a mindennapok rohanását, elfeledni a világ zaját.

Fotók: feked.hu – Tillmann Péter, Szökőcs Béla és a Baráti Kör tagjai

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik