A Duna partján fekvő Neszmély nemcsak festői tájáról és borairól híres, hanem egyedülálló hajóskanzenéről is, amely a magyar hajózás múltját őrzi. A Neszmélyi Hajóskanzen egy különleges szabadtéri múzeum, ahol a látogatók felfedezhetnek egy szeletet a dunai hajózás történetéből.
A Hajóskanzen története
A Neszmélyi Hajóskanzen létrejöttét a magyar hajózási hagyományok megőrzésének igénye hívta életre. A skanzent 2003-ban alapították azzal a céllal, hogy bemutassa a hajózás fejlődését a gőzhajók korszakától egészen a modern vízi közlekedésig.
A skanzen helyszínének kiválasztásakor Neszmély ideális választásnak bizonyult, hiszen a település a Duna partján fekszik, és a régióban jelentős hajózási múlt alakult ki. A skanzen révén a látogatók nemcsak megismerkedhettek a múlt hajóival, hanem betekintést nyerhettek a hajózással kapcsolatos mesterségek és hagyományok világába is.
A hajóskanzen jelenleg – több éve – zárva tart, és kiállításai nem látogathatók – olvasható a honlapon. Ettől még a területen lehet sétálni, kívülről is érdemes megnézni a – sajnos pusztuló – hajókat és a régi eszközöket, alkatrészeket.
Milyen hajók találhatók a skanzenben?
Neszmély község főútján egy hajócsavar mutatja a Skanzenhez vezető utat. A Szent Ilona-öböl nyugodt vizén, varázslatos természeti környezetben gőzhajók sorakoznak.
Zoltán gőzhajó
A Linzi Hajógyárban 1869-ben Neue Donau néven épült lapátkerekes vontatógőzös 1878-ban magyar lobogó alá került, magyar hajózási vállalatoknál eltöltött több évtizedes szolgálat után 1958-ban a MAHART leselejtezte, gépi berendezéseit kiszerelte, de tovább üzemelt 319. számú állóhajó néven 1963-ig. A ’80-as években a Százhalombattai Erőmű üzemvíz-csatornájában működött, mint ifjúsági klubhajó. 2004-ben elhasznált, gondozatlan állapotban került a Neszmélyi Hajóskanzenbe. A hajó jelenleg a legöregebb fellelhető dunai gőzhajó, mint ilyen jelentős műszaki és muzeális értékkel rendelkezik. A hajó 2008 óta védett műszaki emlék. 2009-ben teljeskörűen felújították, ezután hajózástörténeti kiállítás és tematikus könyvtár volt megtekinthető rajta.
Neszmély gőzhajó
Az Óbudai Hajógyárban 1957-ben Bakony néven épült, a hajóskanzen tiszteletére átnevezett Neszmély lapátkerekes gőzhajó 2010-ben esett át teljes felújításon, ezután matrózkabinokkal szálláshelyként szolgált a skanzen vendégei számára, illetve a hajó kormányállásában ki lehetett próbálni az interaktív hajóvezetési szimulátort és megtekinthető volt a gőzgép mozgás közben.
Petőfi gőzhajó
A hajót 1918-ban a MFTR Komáromi hajógyárában kezdték építeni. Az új hajó tervezett neve Jenő Főherceg volt, de elkészültekor 1923-ban az újpesti hajógyárban már a Szent László nevet kapta. 1950-ben kapta a Petőfi nevet, így üzemelt leállításáig, 1983-ig. Ez volt az utolsónak leállított magyar gőzhajó. 1987-ben Apatinba, a “Boris Kidric” hajógyárba került felújításra, ahol 1989. július 10-én tűz ütött ki. Elpusztult a fő- és a sétafedélzet, felépítmények, vízmentes válaszfalak, csapágybélések kiolvadtak. A felületi korróziót az oltóhab és a víz okozta. A kár kb. 600.000 USD. Pénzhiány miatt a helyreállítás leállt. 2003-ban vontatták Újpestről Neszmélyre, ahol az azóta eltelt időben kisebb munkálatoktól eltekintve érdemi változás nem történt az állapotában, noha védett műszaki emlék.
Vöcsök I.
1977-ben került Magyarországra a MAHART kötelékébe. Többségében a Budapest-Bécs-Budapest útvonalon teljesített szolgálatot. A vízparton kiállítva tekinthető meg.
A hajókon kívül a skanzen számos hajózási emléket és relikviát is bemutat. A látogatók megismerkedhetnek régi hajócsavarokkal, horgonyokkal, kormánylapátokkal, csörlőkkel is.
Egy évvel ezelőtt azzal került be a hírekbe a skanzen, hogy ellopták a népszerű cicáját, de ottjártunkkor örömmel láttuk, hogy Pityu megkerült, ő köszöntött minket elsőként.
