Még ki sem kelt a vetés, de már félteniük kell a gazdáknak. Ha az elszaporodott, éhes varjak megrohamoznak egy táblát, ott nem sok mag kel ki, az már biztos, írta a Csongrád-Csanád vármegyei hírportál.
Milliós károkat okoznak
Évek hosszú sora óta okoznak problémát a Székkutason és környékén élőknek a varjak. Különösen a napraforgó és a kukorica termőre fordulósa után okoznak hatalmas gazdasági károkat, hiába riasztják a gazdák hangágyúval, kipufogó nélküli motorozással, fényben megcsillanó CD-lemezekkel. Az éhség nagy úr és a varjak sokszor már a vetésre is rájárnak.
Védett madarak
A vetési varjak 2001 óta védettek, 2009-ben az év madarává is választották őket Magyarországon, mivel a rendszerváltozás előtt, a nagyüzemi mezőgazdasági művelés, majd az éghajlatváltozás miatt jelentősen lecsökkent a populációjuk.
Miért okoznak évek óta gondot a vetési varjak? Az okát a kék vércsék körül kell keresni.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban, az Európai Unió támogatásával, már egy évtizednél is régebben működik a kék vércse program. A fokozottan védett kék vércsék száma vészesen lecsökkent. Hogy növeljék a populációt, a vetési varjak hatékony védelmére is szükség volt. Így, miközben a program hatására a kék vércsék örvendetesen szaporodtak, a gazdák már nem annyira örvendeztek, hogy a varjak is rettenetesen elszaporodtak.
A kék vércsék nem raknak saját fészket, hanem előszeretettel költöznek be a varjak fészkébe, amik addigra már üressé válnak, mert a varjúfiókák kirepülnek. A szakemberek mű fészkeket helyeztek ki. Így lett összefüggés a varjak és a kék vércsék között.
Mint arról beszámoltunk Tolna ékszerdoboza az alig 40 fős falu. A történelem viharai megtizedelték az egykor népes falu lakóit, ma a vármegye legkisebb lélekszámú települése az övék. Valamint arról is hírt adunk, hogy olyan kincse van a hevesi falunak, mint senki másnak.
