Virágzó vidékünk

Különleges ünnepi ruhát öltöttek a balatoni tanúhegyek

Somogyi László
Somogyi László
A tanúhegyek oldalait selymesen lep el az akácvirágzás fehér fátyla.

Május derekán, amikor a Balaton-felvidék lankái fölött már nyári illatok lebegnek, a tanúhegyek oldalait selymesen ellepi az akácvirágzás fehér fátyla.

Somogyi László gyönyörű felvételeket készített a virágtengerben úszó tájról.

Az élesen kirajzolódó bazaltkúpokat, mint a Badacsonyt, a Csobáncot vagy a Szent György-hegyet, ilyenkor különös, szinte lebegő könnyedség övezi. A méhek zsongása megtölti a levegőt, az édes illat bejárja az erdőszéleket, dűlőutakat, szőlősorokat

– vázolta fel mesébe illő látványt Somogyi László, a Badacsonylábdihegyi Ökoturisztikai Látogatóközpont vezetője a Sokszínű vidék megkeresésére.

A Balaton-felvidék akácvirágzás idején olyan, mint amikor a természet a legszebb ünneplőjét ölti magára, hogy így vehessen méltó búcsút a lassan tova ballagó kikelettől.

A hegyek, amelyek oly sok évszázada őrzik a táj emlékezetét, most virágzó ruhába öltöznek – egyszerre méltóságteljesek és ünnepélyesen könnyedek. A tavasz utolsó fellobbanása ez, mielőtt a nyár végleg átveszi a hatalmat

– mutatta be a természetfotós a táj páratlan szépségét.

Az akácfa virágzása minden évben egy különleges esemény szerte az országban. A füzérekben álló fehér virágok, a fákat körbe lengő édes illatok és a zümmögő méhek kedves duruzsoló hangja utánozhatatlanul szép élményt ad mindenkinek.

Az alábbi galériában megtekinthető az ünneplőbe öltözött Balaton-felvidék szépsége.

8 fotó

Elterjedése Magyarországon

Magyarországon elsőnek az Erdődy család pozsonyi birtokán ültettek akácot a 18. század első évtizedében, majd 1710-ben Bábolnán a Szapáryak kertjében – az ő fájuk máig is áll és él.

Térhódítása hazánkban 1865 és 1895 között kezdődött, amikor is rövid idő alatt számos helyre betelepítették. 1885-re már 24,2 ezer hektár területen volt akácos. 1911-re ez a terület már elérte a 109,3 ezer hektárt, 1923-ra a 110,6 ezer hektárt, 1963-ra a 154,2 ezer hektárt, 1992-re már 268 ezer hektárt. 2004-ben 394,9 ezer hektáron, 2012-re pedig már 462,7 ezer hektárt. Már a 19. században magyar fának tartották, mert annyira elterjedtté vált hazánkban.

Virágzása

Rügyfakadása március vége és május közepe között megy végbe, átlagot számítva április 22-e a rügyfakadás kezdete. A virágzás a Kárpát-medencében átlagosan május 23-án kezdődik. Lombozata egy-másfél hónap alatt fejlődik ki teljes mértékben. A fehér akác virágzásának középértéke átlagosan 18 nap. Legelőször Magyarország délkeleti részein virít, majd fokozatosan északnyugat felé terjed a virágzás kezdete. Átlagosan 10-30 napra van szükség ahhoz, hogy az ország összes akácosa virágba boruljon.

A fehér akácot „magyar akác” néven, valamint az akácmézet hungarikummá nyilvánították Magyarországon

Az Európai Unió idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló rendelete kapcsán 2014 elején – az európai parlamenti választásokat megelőző kampány idején – a fehér akácot, „magyar akác” néven, valamint az akácmézet hungarikummá nyilvánították Magyarországon, így nem foganatosíthatók ellene az EU más tagállamaiban érvényes intézkedések.

A rendelet szövegéből kiderül, hogy a fehér akác egyébként sem került volna a kiirtandó fajok közé, mivel a döntés meghozatalánál költség-haszon elemzést alkalmaztak, és az akác kiirtása rendkívül költséges, emellett a fa gazdasági haszna nagyon jelentős az okozott károkhoz képest.

Portálunkon varázslatos fotókon mutattuk be a Haláp-hegy misztikus arcát, valamint megosztottunk egy különleges reggelt, amire a Balaton ébredt.

Kapcsolódó

A cikkben szereplő fotókat Somogyi László készítette.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik