A lápokra és a mocsarakra is igaz, hogy vízhatás alatt állnak, vízzel borítottak, de ameddig a mocsarak jellemzően kiszáradnak nyárra, addig a lápokra tartós, de legalábbis időszakos vízborítás és vízzel telített talaj, vagyis a tőzegképződés valamilyen stádiuma jellemző. Ez az oka, hogy ezek a különleges termőhelyi körülmények olyan lápi életközösségnek adnak otthont, melyek szűk tűrőképességük miatt csak ezeken az élőhelyeken fordulnak elő, általában ritka, kevés előfordulási hellyel rendelkező fajok – írta meg cikkében a nemzeti park.
Az egyre gyakoribbá váló extrém időjárási körülmények és a fokozódó vízhiány a szemléletváltozást, a vízmegtartást sürgeti, ezekben az időkben felértékelődik azon területek jelentősége, ahol a víz még jelentős mértékben jelen van a tájban, mely nemcsak a természetes élőhelyeket, hanem a gazdálkodással érintett területeinket is élteti.
A mind megjelenésében, mind védett értékeiben kimagasló terület védetté nyilvánítását kezdeményezte a nemzeti park, valamint 2025-ben is folytatták a lápok védettségét megerősítő hatósági eljárásokban való aktív közreműködést, de az élőhelyek hosszútávú fenntartása sok esetben csak holisztikus megközelítéssel valósítható meg.
Arról is írtunk, hogy a zöld ezer árnyalatát figyelhetjük meg, varázslatos élmény a Tatai Fényes Tanösvény és így borult virágba egy láp Gelénesen. A Beregben pedig kutyahalakat engedtek szabadon.
