Ahogy a nyári meleg beindult, a Balaton vizében is megjelentek az első algatelepek. A tó hőmérséklete már meghaladta a 22 °C-ot, ami kedvező feltételeket teremt a különféle algafajok elszaporodásához. Ezek a mikroszkopikus élőlények ugyan természetes részei a tó ökoszisztémájának, de egyes típusok időnként tömegesen is megjelenhetnek – ilyenkor beszélünk algavirágzásról.
Az algák – köztük a cianobaktériumok – a tél folyamán nyugalmi állapotban, az iszapban „alusszák álmukat”, majd a meleg és tápanyagban gazdag környezet hatására újra aktívvá válnak. Idén különösen érdekes jelenséget figyeltek meg a kutatók: a tó keleti részén – például a Siófoki-medencében – az elmúlt évekhez képest jóval több az alga, míg a korábban produktívabb nyugati medencékben ez a növekedés mérsékeltebb volt – számolt be róla a Veol.
A Balatonnal foglalkozó limnológusok szerint ez változást jelent a tó korábbi mintázataihoz képest. Míg tíz éve a Keszthelyi- és Szigligeti-medencékben akár tízszer annyi algát is mértek, mint keleten, most a klorofill–a koncentráció – ami az algák mennyiségét jelzi – mindkét régióban 8–10 mikrogramm/liter körüli értéken mozog. Ez bőven a WHO által meghatározott, egészségügyi szempontból kritikus 75 µg/l határérték alatt van.
A tóban most is megjelentek azok az algák, amelyek kifejezetten a nyári hónapokra jellemzőek: ilyenek például a fonalas szerkezetű, nitrogénmegkötő cianobaktériumok, mint a Dolichospermum vagy az Aphanizomenon fajok. Ezek különösen szélcsendes időben képesek a vízfelszín közelébe tömörülni, gyakran látványosan „szétterülve” a strandok közelében. A zöldes, tejszerű vízfelszín helyi jelenség – egy kis szél vagy áramlás hatására a képződmény hamar eltűnik, de máshol újra kialakulhat.
A nyár eleji algavirágzások egyébként nem számítanak újdonságnak: hasonló intenzitású eseményt 2021-ben is tapasztaltak, akkor főként a nyugati medencékben. Idén viszont a ritkábban előforduló Dolichospermum lemmermannii faj vált dominánssá, amely kiszorította a korábban gyakori flos-aquae és spiroides típusokat.
A Balatonnal foglalkozó Hun-Ren Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kiemeli: a tó algásodásának hátterében összetett tényezők állnak, így a vízállás, a tápanyagterhelés és az időjárási viszonyok is döntő szerepet játszanak. Ezek pontos vizsgálata nemcsak a természetvédelem szempontjából fontos, hanem a turizmus és a helyi gazdaság miatt is elengedhetetlen.
