A tatai Fényes Tanösvény az elmúlt években sokak kedvenc kirándulóhelyévé vált, különösen nyáron, amikor a tavirózsák virágzása varázslatos látvánnyal ajándékozta meg a látogatókat. Idén azonban egészen más kép fogadja a természetjárókat: a víz tükréről eltűntek a látványos virágok. A szakértők szerint az okot a területen egyre nagyobb számban megjelenő nutriákban kell keresni – íja a Kemma.
A lápvidék átalakítója
A tatai Interspar közelében élő nutriacsalád évek óta turistalátványosság. A kíváncsi tekinteteket vonzó, vízben úszkáló állatok azonban nemcsak kedvesek: jelenlétük komoly természetvédelmi problémákat okoz, és mára a Fényes Tanösvény növényvilágát is veszélyeztetik.
Vörös Fáta, a tanösvény szakmai vezetője elmondta: tavaly még bőven gyönyörködhettünk virágzó tavirózsákban, idén azonban eddig egyetlen példány sem nyílt ki. A háttérben egy gyorsan terjedő, invazív faj állhat, amelynek jelenléte látványosan átalakítja a lápvidék ökoszisztémáját.
A nutriák – vagy más néven hódpatkányok – Dél-Amerikából származnak, és eredetileg prémjük, valamint húsuk miatt kerültek hazánkba. A kilencvenes években betiltották tenyésztésüket, ám az akkor kiszabadult egyedek utódai mára szinte ellenőrizhetetlenül szaporodnak. Mivel természetes ellenségük nincs, gyorsan elterjednek minden vízhez közeli élőhelyen.
A Fényes Tanösvény munkatársai idén február végétől egészen április közepéig naponta akár 10–18 példányt is megfigyeltek, amint víz alatti növényekkel – főként tavirózsák hajtásaival – táplálkoztak.
A természet egyensúlya felborul
A szakértők szerint a nutriák elszaporodása nemcsak egy látványos virág eltűnéséhez vezetett. A növényzet erőteljes fogyasztásával csökkent a terület növényi sokfélesége, ami komoly ökológiai következményekkel járhat. A helyi biodiverzitás sérülése a vízi élőhelyek természetes egyensúlyának felborulását idézi elő.
Szerencsére a természet próbál reagálni: mivel a nutriák lassan kifogytak a táplálékból a Kis Égeres tónál, áttértek egy másik részre, a Hülcser tavak irányába. Ennek következtében a korábban letarolt területeken a tavirózsák kezdenek újra megjelenni – ám ez az egyensúly még törékeny.
Vízitökök a főszerepben
A nutriák jelenlétében egy másik növény került előtérbe a tanösvényen: a vízitök. Ez az őshonos, védett növény kevésbé ízlik az invazív rágcsálóknak, így jobban terjed. Levelei hasonlítanak a tavirózsáéra, de virágai aprók és sárgák.
Közös megoldásban bíznak
A tanösvény munkatársai a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával közösen dolgoznak a probléma megoldásán. Jelenleg csapdák kihelyezésével próbálják visszaszorítani a nutriapopulációt, és azon gondolkodnak, hogyan lehetne humánusan, de hatékonyan kezelni a helyzetet.
Az ökológiai helyreállítás részeként egy magánszemély tavirózsatöveket ajánlott fel, amelyeket egyelőre biztonságos helyen, látványmedencében őriznek, amíg nem biztosított, hogy az új növényeket nem falják fel ismét a rágcsálók. A cél az, hogy főként az őshonos fehér tavirózsa kerüljön visszatelepítésre, amely hazánkban védett növény.
Korábbi cikkeinkben bemutattuk már a szenvedélyesen csókolózó tatai nutriákat, a tanösvényt misztikus ködbe burkolózva és „pipáló” víz alatti forrásokat.
