Az egykoron élettel teli bakonyi irtásfalu, Iharkút már az Árpád-korban lakott hely volt, ám a török időkben a környék településeihez hasonlóan pusztává vált.
Történetéről a Wikipédia szócikkére hivatkozva olvashatók információk számos portálon, mely szerint újratelepítését az Esterházy család kezdeményezte, akik telepes svábokat hívtak a Bakonyba. Iharkút lakói ekkor erdei munkából és favágásból éltek, de a második világháború után a falu hanyatlásnak indult. A németajkúakat kitelepítették, a maradék lakosságot pedig a környékbeli ipari nagyvárosok szívták el. Iharkút lakossága 1960-ban 150 fő volt, sorsát az alatta található bauxitvagyon felfedezése pecsételte meg.
A község alatt található bauxitvagyon kitermelését 1979-ben kezdték meg. A fogyatkozó falu önállóságát 1981-ben megszüntették, területét a szomszédos Bakonyjákóhoz csatolták. Iharkút utolsó lakosainak Bakonyjákón, Németbányán, Herenden, továbbá Pápán juttattak új házakat, lakásokat.
A falu temetőjét is áttelepítették, épületeit lebontották, Iharkút területét pedig egy hatalmas külszíni bauxitbánya foglalta el.
A még élő egykori iharkúti lakosok és azok leszármazottai Bakonyi Lajos főerdész ötlete nyomán 2003-ban rendezték meg a szétszóródott lakosság első találkozóját, ahol elhatározták, hogy falujuknak emléket állítanak. Így jött létre az Iharkút emlékpark – részben németbányai területen -, mint ahogy az Iharkút sorsát megpecsételő bánya és az ott feltárt őslelőhely is.
Az egykori falu helyének közepén egy harangláb és kereszt áll.
Bár Iharkút már nincs a térképen, a hely szelleme tovább él: a természet, a történelem és a tudomány találkozásának egyedülálló pontja lett az egykori település, ahol a napokban Kerekes Norbert készített gyönyörű fotókat a ledózerolt és végleg eltüntetett bakonyi faluról.
Az egykori falu helyén ma egy különleges bányató található, amelyet a felhagyott külszíni bauxitbánya hagyott maga után. A tó vizével és környezetével ma már kirándulók és fotósok kedvelt célpontja
– írta a közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.




Korábban írtunk arról, hogy egy somogyi falu lakói 50 év után találkoztak Kakpusztán, egy tolnai falu pedig 30 év után éledt újra.

