A holland központú Green Destinations minden évben olyan inspiráló példákat keres, amelyek megmutatják, miként lehet a helyi közösségek, a természetvédelem és a turizmus összehangolásával élhetőbbé és versenyképesebbé tenni egy térséget. Az idei legjobb történeteket tegnap este, a montpellier-i díjátadón ismertették.
A Green Destinations 2025-ös TOP 100 válogatásába idén két magyar település, Miskolc és Hosszúhetény is bekerült, ezzel a magyar fenntartható turizmus újabb nemzetközi sikert könyvelhet el, írta meg a turizmus.com.
Miskolc
A nemzetközi zsűri idén a miskolci „Ehető Erdő” (Forest to Fork) programot is beválasztotta a világ 100 legjobb fenntartható turisztikai kezdeményezése közé, ezzel Miskolc immár második alkalommal került fel a rangos listára. Visszatérőként így a „visszatérő desztinációk” számára előírt szigorúbb feltételeknek kellett megfelelnie. A projektnek legalább harminc, a Global Sustainable Tourism Council (GSTC) által meghatározott kritériumnak kellett eleget tennie– ez pedig kiváló alapot ad a fenntartható turisztikai minősítés megszerzéséhez is.
Az „Ehető Erdő” a város új turisztikai arculatának egyik sarokköve. Az elmúlt években Miskolc tudatosan fordult a természet és a helyi értékek felé:
a „Miskolc, a Bükk városa” koncepció célja, hogy a régió vadon gyűjthető alapanyagaiból (gombák, bogyók, gyógynövények, vadhús) születő gasztronómiai élményeket, mint az erdei séták, kóstolók, tematikus vacsorák, fenntartható vendéglátóhelyek, a helyi közösség összefogásával szervezzék meg.
A programot létrehozó Bükki Kör séfekből, borászokból, szállásadókból, erdészekből és kreatív szakemberekből álló hálózat, akik közösen dolgoznak a fenntartható kínálat kialakításán.
Hosszúhetény
A baranyai Hosszúhetény neve a 2004-es „Zengő-ügy” kapcsán vált országos ismertségű közösségi kezdeményezés helyszínévé. Akkor a NATO radarállomást tervezett a Mecsek legmagasabb csúcsára – arra a védett területre, ahol a világ Bánáti bazsarózsa állományának 90%-a él. A helyiek, civilek és környezetvédők példátlan összefogással álltak ki a hegy védelmében: a beruházás végül meghiúsult, a Zengő ökoszisztémája megmenekült, a bazsarózsa pedig Hosszúhetény jelképévé vált.
Az azóta eltelt két évtizedben Hosszúhetény valódi fenntartható turisztikai célponttá vált. A Duna–Dráva Nemzeti Park vezetett túrákat szervez a virágzás idején, kétévente megrendezik a Bánáti Bazsarózsa Népművészeti Fesztivált, új kilátó épült a Zengőn, és a helyiek aktívan részt vesznek a természetvédelem és a kultúra közös formálásában. Ezeknek is köszönhető Hosszúhetény az egyetlen olyan baranyai település, ahol az elmúlt években nőtt a lakosság száma.
Mint megírtuk, mára Európa-szerte turisztikai előnnyé vált a hagyományos nádtető. Az utazók a strandokat is kedvelik, nem véletlen, hogy a leglátogatottabb helyeknek legtöbbször van fürdőhelye is.
