A minap nem mindennapi sztorit posztoltak a közösségi médiában.
Szimbiózisban élünk a mi siklóinkkal, írták a MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály Facebook csoportban.
3 éve vásároltunk meg egy erősen felújításra szoruló vályogházat erdővel/szántóföldekkel körülvéve. Már a felújítás alatt feltűnt a garázsban és a padláson számos levedlett siklóbőr. Idén tavasszal tudatosult bennünk, miután furcsa csúszkáló hangokat hallottunk az álmennyezetből és a garázs tetőszerkezetéből, hogy bizony telelő vendégeink vannak
– írta a posztjában a hölgy.
Az erdei siklók a telet hibernált állapotban töltik. Téli pihenőjüket a kifejlett egyedek már szeptemberben elkezdhetik, és időjárástól függően március végén, április elején fejezik be.
Már el is kezdtek megint behúzódni, mert ezt a csöppséget már harmadszor raktam ki a ház mögötti erdőbe, mert eltévesztette az irányt és az éléskamrában kötött ki
– olvasható a bejegyzésben.
Az erdei sikló a második legnagyobb testű kígyónk. Hossza elérheti a 120 cm-t, de egyes esetekben akár a 200 cm-t is. Teste karcsú és erőteljes. Az erdei sikló nappali életmódot folytat.
Elsősorban a reggeli, délelőtti órákban aktív, enyhe borongós időben egész nap találkozhatunk vele. Június végétől egyre ritkábban kerül szem elé, ilyenkor a nagy melegek következtében részben csökkenti aktivitását, részben rejtettebb életmódra vált. Augusztustól találkozhatunk frissen kikelt példányaival, amelyek még az őszi hidegek előtt igyekeznek táplálékot magukhoz venni.
Természetvédelmi helyzete
Az erdei sikló hazánkban még viszonylag gyakorinak tekinthető. Más, hasonló méretű kígyókon végzett vizsgálatok alapján azonban valószínűsíthető, hogy populációik egyedszáma nem lehet magas. Ezzel együtt az élőhelyeik feldarabolódása, azok egyre fokozódó emberi kihasználása rendkívül sérülékennyé teszik ezt a fajt.
A lassan mozgó, rejtőszínükben bízó egyedeket gyakran verik agyon vagy gázolják el az erdei utakon. Leginkább a párosodási időszakban vannak ezeknek a veszélyeknek kitéve, amikor a nőstények után kutató hímek nagy távolságokat tesznek meg.
A faj a Berni Egyezmény II. függelékébe tartozik. Magyarországon – mint minden hüllő és kétéltű – védett. Természetvédelmi értéke 50 000 Forint.
Mint arról beszámoltunk, emberemlékezet óta nem volt ilyen sok kígyómarás a népszerű horvát nyaralóövezetben, valamint arról is hírt adtunk, miszerint lépcsőház plafonjáról szedtek le egy hatalmas gabonasiklót.
