A zalai erdőkben is veszély leselkedhet a gyanútlan kirándulókra. A két hazai mérges kígyó faj közül itt a keresztes vipera él, amelynek harapása komoly kockázattal jár. Halálos tragédia legutóbb 2001-ben a Zemplénben történt, de azt nem a marás, hanem az ellenszérum okozta, írta a Zala vármegyei hírportál.
Magyarországon hét kígyófaj él, közülük öt ártalmatlan sikló: a haragos, a vízi, a kockás, az erdei és a réz. Viszont akad két mérges kígyó faj is, a keresztes és a rákosi vipera. Előbbivel Zalában és Somogyban, illetve a Zemplénben találkozhatunk, utóbbival pedig – a visszatelepítés révén – a Fertő-tó, a Hanság és a Kiskunság vidékén.
Magyarországon élő kígyófajok
A két mérges kígyó közül a keresztes vipera a veszélyesebb
A mérges kígyók általában rövidebbek, mint a siklók, amelyek akár 1,5-2 méteresre is nőhetnek. A keresztes vipera maximum egy méteres lehet, a rákosi – vagy más néven homoki – vipera pedig csupán 40-50 centis.
A két hazai mérges kígyó közül a Zalában is élő keresztes vipera a veszélyesebb, amely a hátán található cikkcakkos, keresztszerű mintázat után kapta a nevét. Rejtőzködő életmódot folytat, gyakran észre sem venni, ám ha véletlenül rálép az ember, rögvest támad. Az első marása még csak álharapás, ekkor mérget nem fecskendez, a továbbiak azonban igencsak veszélyesek.
Marása részleges bénulást is okozhat
A keresztes vipera mérge keringésgátló és véralvasztó hatású, amely gátolhatja az izomműködést is. A halálos szövődmény nagyon ritka, de hosszú időn át erős fájdalmat, akár részleges bénulást is okozhat egy-egy marás, amelyből fél-egy évet is igénybe vehet a felépülés.
A rákosi vipera kevésbé veszélyes, a marása miatt megduzzadhatnak a nyirokcsomók, s ödéma is kialakulhat. Nincs ellenszérum a marására, mert az annyira gyenge, hogy anélkül is fel lehet épülni belőle.
A természetvédelmi értéke egymillió, a keresztes viperáé 250 ezer forint.
Halálos marások Magyarországon
Itthon 2001 óta nem történet halálos kimenetelű kígyóharapás, s a tragédiát akkor is a beadott ellenszérum által kiváltott allergiás reakció okozta. Az ezt megelőző hatvan évben pedig összesen két végzetes kígyótámadást tart számon a hazai egészségügyi adatbázis.
Kutatók megtalálták az okát, miért van több kockás sikló a Balaton-parti városokban, természetvédők pedig egészen szokatlan helyen bukkantak rá erdei siklóra.
