Szombathely környékén két vizes élőhelyen is építkezni kezdtek a hódok, az egyik helyen kisebb felbolydulást is okoztak a lakosok között, itt az illetékes vízügyi igazgatóság szakemberei helyszíni szemlét tartottak, és mindenkit megnyugtattak, hogy néhány elővigyázatossági intézkedésen kívül, nincs más tennivaló, az állatokat békén kell hagyni, akik a tevékenységükkel ráadásul még a terület vízvisszatartását is segítik.
A szombathelyi Csónakázó-tónál már másodjára vernek tábort a fanyűvő rágcsálók, itt a parkfenntartó munkatársai már meg is tették a szükséges óvintézkedéseket.
Egy, másfél évvel ezelőtt voltak már itt hódok, aztán egy darabig eltűntek, majd néhány hete tapasztaltuk, hogy elkezdték rágni a fákat a tó körül
– nyilatkozta a Szombathelyi Televíziónak Izer Gábor, a Szombathelyi Parkfenntartási Intézmény igazgatója, aki elmondta azt is, hogy általában a puha fákat – mint a nyírfa és fűzfa – dolgozzák meg az állatok. A parkfenntartó munkatársai mintegy 40 fa köré helyeztek ki dróthálót a tó körüli sétányon, hogy védjék azokat a hódoktól.
A hódgátak mögött felduzzadt vízterek jól szolgálják a vízmegtartást
A várostól nem messze, a Gyöngyös-pataknál is megkezdték tevékenységüket a hódok, ahol a közeli település mindennapjait is sikerült kissé felforgatniuk, de a vízügyi szakemberek mindenkit megnyugtattak, miszerint az állatok jelenléte nem veszélyeztet senkit, a magántulajdon védelmében azonban nem árt itt is bizonyos óvintézkedéseket tenni.
Általánosságban elmondható, hogy a hódok életmódjukból fakadóan — elsősorban a fák rágásával, döntésével, valamint a vízfolyásokon épített gátjaikkal – bizonyos területeken valóban okozhatnak természetvédelmi, vízgazdálkodási vagy vagyonvédelmi kihívásokat
– írta megkeresésünkre a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, ahová egy patakmenti település önkormányzata is kéréssel fordult az ügyben.
Nézze meg Isaac Greening Csaba, a fiatal Pilismaróti fotós képeit a Dunakanyar hódjairól!




Minden ilyen jellegű megkeresést egyedileg vizsgálunk meg, helyszíni szemlét tartunk, felmérjük az aktuális helyzetet, és szakmai javaslatot teszünk a lehetséges megelőző vagy kárenyhítő megoldásokra. A beavatkozási lehetőségeket szigorú jogszabályok határozzák meg. Az eurázsiai hód (Castor fiber) Magyarországon védett állatfaj. A védett állatok és azok élőhelyének védelméről a 1996. évi LIII. törvény rendelkezik. A törvény értelmében védett állatfajok egyedének zavarása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, és táplálkozó helyének lerombolása tilos
– szögezte le Gaál Róbert, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója hozzátéve, hogy az állomány szabályozásához, áttelepítéshez, riasztáshoz a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
A nemzeti parkok is segíthetnek az ingatlantulajdonosoknak
A törvény továbbá rendelkezik arról is, hogy a védett állatfaj kártételeinek megelőzéséről, csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, vagy használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodni köteles. Ha azonban a kártételt nem képes megelőzni, akkor kérheti a természetvédelmi hatóság segítségét.
A helyszíni bejáráson tapasztaltak alapján nem látunk indokoltnak jelentős beavatkozást. A hódgátak által előidézett duzzasztás miatt a vízszint nagyjából 0,8-1,0 méterrel van a part alatt, így nem jelent közvetlen veszélyt. Az alsó hódgátnál a gátba elhelyezett csövek biztosítják a vízszint stabilizálását. Sem a hódgátak elbontását, sem a hódok gyérítését a területen nem tervezzük. A megvizsgált hódgátak jelenleg nem jelentenek közvetlen veszélyt vagy vízgazdálkodási problémát
– írta megkeresésünkre az igazgató.

A magánterületeken, a hódok általi károkozás ügyében pedig azt javasolják az érintetteknek, hogy forduljanak az illetékes nemzeti park szakembereihez, amennyiben nem tudják hatékonyan megvédeni a portájukat, fáikat az állatoktól.
Kulcsszerepet játszanak a hódok a vizes élőhelyeink megőrzésében
A hódok kártétele arra vezethető vissza, hogy nem adunk teret a megélhetésükre. Az ember teljesen beszűkítette a folyókat és patakokat kísérő ártereket és galériaerdőket, hogy minél több megművelhető területre tegyen szert. Ám ezek a klímaválságban agrársivataggá lettek, amiket a hód tehet újra termővé, ha hagyják
– nyilatkozta korábban a Sokszínű Vidéknek Kriska György, az ELTE Biológiai Intézet és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, aki egy budapesti területre visszatért hódokról forgatott természetfilmet.
Az alkotásuk legfontosabb üzenete annak tudatosítása, hogy mi emberek és a hódok egymásra vagyunk utalva. Vizes élőhelyeinket a hódok menthetik meg, vele termőföldjeinket, életünket. Viszont ehhez csak mi adhatunk helyet számukra az általunk leuralt világban.

Lenyűgöző volt látni a flmben, hogy a helyben illetékes vízgazdálkodási társulat által 2022-ben szétszedett hódtorlaszok, hódgátak után hogyan száradt ki, tűnt el a tőzegláp a teljes élővilágával együtt, majd 2025-re milyen virágzó vizes élőhelyé vált ismét, miután a hódok visszatértek és újra „felépítették” a lápvidéket.
Ezért is hívta úgy a biológus a hódokat, hogy „ökoszisztéma-mérnökök”, mivel kulcsszerepet játszanak ezek az uszonyos rágcsálók az ökoszisztémában, a vizes élőhelyeink megőrzésében, a víz tisztításában és megtartásában.
Nézzék meg a Legyél te is hódhívő! című természetfilmet, nagyon tartalmas és érdekes alkotás!
Arról is írtunk korábban, hogy hódgátakat dokumentáltak a természetvédelmi őrök, amikor nem várt meglepetés érte őket egy pocsolyában, és egy elgázolt hód vezetett új felfedezéshez a Drávánál.

