A tavalyi szeptemberi rekordot megdöntve, az idei évben is rekord mennyiségű kék vércsét figyeltek meg a szakemberek szeptember közepén, írta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
A közel huszonöt éve tartó szinkronszámlálások során még soha sem észleltek ennyi madarat a természetvédelmi szakemberek. A legnagyobb éjszakázóhely a Hortobágyon alakult ki, ahol 5000 madár gyűlt össze. Az ekkora méretű gyülekezőhely szintén példátlan a felmérések kezdete óta.
A Magyarországon átvonuló példányok elenyésző része költ nálunk, többségük a tőlünk keletebbre kiszélesedő nyílt, sztyeppi élőhelyeken fészkel és csak a vonulás során érintik a Kárpát-medencét. A most tapasztalt kiugróan nagy mennyiségek mutathatják, hogy az idei évben a költési siker mértéke átlagon felüli volt, de azt sem lehet kizárni, hogy a faj őszi vonulási útvonala változik és egyre több madár választja a Kárpát-medencét az őszi gyülekezés során.
Kollégáink a Kiskunság területén összesen 3931 példányt figyeltek meg 11 helyszínen szeptember 17-én, ami eddig szintén példa nélküli volt térségünkben. A legnagyobb gyülekezőhelyek Szabadszálláson és Apajon alakultak ki 1300 és 1200 példányos maximumokkal, de jelentős tömegek mozogtak Kiskunfélegyházán, Dunapatajon és Garán is. A madarak száma a vártnak megfelelően azóta jelentősen visszaesett és október elejére a legtöbb kék vércse már az afrikai kontinensen keresztül halad az Egyenlítőtől délre eső telelőterületeik (elsősorban Angola és Namíbia) felé
– részletezték a megfigyelési adatokat.
A vércsék számára létfontosságú, hogy jó kondícióban vághassanak neki a 8000 kilométeres útnak, ezért a költési időszakot követően – bejárva a táplálékban bővelkedő régiónkat – halmoznak fel zsírt, hogy akár több napig is megállás nélkül repülhessenek olyan területek felett, ahol nem áll rendelkezésükre zsákmányállat.
Életmódja
A kék vércse (Falco vespertinus) hazánkban az egyetlen telepesen fészkelő ragadozómadár. Afrikai telelőterületeiről meglehetősen későn, főként májusban érkezik vissza. Mivel a vércsék is sólyomfélék, ezért rájuk is jellemző, hogy nem építenek fészket, hanem elfoglalják más madarak, elsősorban a telepesen költő vetési varjú fészkeit. Táplálékukat főként repülő rovarok képezik, de zsákmányolnak rágcsálókat és kisebb hüllőket is.
Természetvédelmi helyzete
A kék vércse hazánkban fokozottan védett és közösségi jelentőségű, ún. Natura 2000 jelölőfaj. Természetvédelmi értéke 500.000 Ft.
Mint arról beszámoltunk, negyven éve nem történt ilyen eset, a természetvédelmi őrök is azonnal a helyszínre siettek, valamint arról is hírt adtunk, hogy betiltott növényvédő szerrel mérgeztek meg a fokozottan védett madarakat Sülysápon.
