Az alacsony vízállás az embereket aggasztja, de a tónak nem feltétlenül káros az MTA Balaton-konferenciájának előadói szerint. A változás elkerülhetetlennek látszik, úgyhogy ideje elgondolkodni azon, hogy honnan tudunk majd vizet vinni a Balatonba, ha meg akarjuk őrizni a mostani partvonalat, írta az euronews.
A mostanában megszokottnál akár másfél méterrel is alacsonyabb lehet a Balaton vízállása az évszázad végére
A jelenlegi állapot már a 40-es évektől kezdve fenntarthatatlanná válik a mostani trendek mellett. Az alacsony vízszint azonban nem feltétlenül jelent ökológiai katasztrófát, sőt, a magas vízállás bizonyos szempontból még rosszabb is a tónak – derült ki az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia keddi konferenciáján, mely számos szempontból járta körbe azt, hogy mi lesz Közép-Európa legnagyobb tavának jövője.
A Balaton igazából csak egy vízfátyol a tájon, a kétezres évek elejének nagy aszályai pedig rádöbbentették az embereket arra, hogy mennyire sebezhető. A vízszintszabályozás innentől nem szakmai, hanem politikai ügy lett, aminek komoly visszhangja van a társadalomban is: sokan aggódni kezdenek, amikor azt látják, hogy fogy a víz a tóban
– fogalmazott Honti Márk, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.
2040 körül ugyanis fenntarthatatlanná válik a Balaton jelenlegi vízszintje a klímaváltozás miatt
Legalábbis ha megmaradnak a mostani trendek. 2070 körülre pedig elveszik az a lehetőségünk is, amivel most növelni tudjuk a vízszintet. Jelenleg a Sió-zsilip lezárása fel tudja duzzasztani a tavat, mert meggátolja a víz elfolyását, de ahogy egyre nagyobb lesz a párolgás, egyre hosszabb ideig kell majd zárva tartani a zsilipet.
Jó ötven év múlva pedig már odáig fogunk jutni, hogy akkor sem lehet fenntartani a vízháztartást, ha a zsilip folyamatosan zárva marad, így a Balaton gyakorlatilag egy lefolyástalan tóvá válik.
El kell gondolkodni a vízutánpótlás lehetőségén
Ha tehát azt akarjuk, hogy a tó jelenlegi alakja megmaradjon, és ne zsugorodjon össze a vízfelszín, akkor el kell gondolkodni a vízutánpótlás lehetőségén. Ezt több előadó is felvetette, azzal együtt, hogy egy ilyen megoldásnak óriási költségei lennének, és ha máshogy alakulnak az éghajlatváltozási trendek, még az is lehet, hogy nem is lesz szükség rá. Abban viszont egyetértettek a szakértők, hogy fel kell térképezni azt, hogy honnan lehetne vizet hozni a Balatonba, mert a jelenlegi adatok alapján könnyen előfordulhat, hogy szükség lesz erre.
Nem feltétlen baj, ha alacsonyabb lesz a Balaton vízszintje
A vízszint ingadozására, valamint csökkenésére a társadalomnak is reagálnia kell, méghozzá leginkább azzal, hogy nem esik pánikba tőle.
Olyan strandokat kellene kialakítani, ahol természetes határvonal van a part és a víz között. Így alacsonyabb vízállás esetén csak néhány méterrel beljebb húzódik a víz, és nem veszi el rögtön az emberek kedvét a fürdőzéstől az iszapba vezető lépcső látványa. Szintén segíthet alkalmazkodni a helyzethez, ha az emberek kisebb merülésű vitorlásokat vesznek, ezek ugyanis alacsonyabb vízszintnél is több helyen elférnek majd majd
– vázolta fel Honti Márk, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.
Az alacsonyabb vízszint önmagában még nem jelent problémát a tó számára ökológiai szempontból
Az elmúlt évek kutatásai kimutatták, hogy az algavirágzások annál intenzívebbek, minél magasabb a vízszint. A klímaváltozás az algavirágzások gyakoriságát is növeli.
Drasztikus ütemben melegszik a Balaton, főleg télen
A globális felmelegedés harmadik szembetűnő következménye a Balaton vizének fokozatos melegedése.
1960-as évekhez képest most 2,1 fokkal magasabb a tó vizének átlagos hőmérséklete. A téli hőmérséklet pedig még gyorsabban növekszik, évente átlagosan 1,3 fokkal. Ha ez így folytatódik, akkor nemcsak a balatoni jégnek mondhatunk búcsút (utoljára egyébként 2017-ben fagyott be a Balaton), hanem húsz éven belül gyakorlatilag el is tűnik a különbség a téli és a tavaszi átlagos vízhőmérséklet között
– fogalmazott Tóth Viktor, a BLKI kutatója.
Az utóbbi időszakban 51 új idegenhonos fajt találtak a Balatonban
Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa szerint a globalizáció miatt az utóbbi időben sokkal könnyebbé vált az új fajok behozatala a tóba, a globális felmelegedés miatt pedig a melegkedvelő fajok már nemcsak túlélnek, hanem szaporodni is tudnak a vízben, az őshonos fajok rovására. Az ilyen invazív állatok kiszoríthatják az élőhelyükről az őshonos fajokat, és ezzel felboríthatják a tó bioszféráját.
A Balaton jövője a magyar emberek kezében van
A Balaton Magyarország egyik legfontosabb turisztikai célpontja, ahol 2024-ben 8,7 millió vendégéjszakát töltöttek el az emberek, túlnyomórészt magyarok.
Ha azt akarjuk, hogy a Balaton vonzó legyen a turisták számára a jövőben is, akkor vigyáznunk kell a tóra. Márpedig a Balaton vízgyűjtő területe teljes egészében Magyarország határain belül fekszik, így a tó jövője kizárólag a mi kezünkben van
– hívta fel a figyelmet Sulyok Judit, a Pannon Egyetem adjunktusa.
Mint arról hírt adtunk, a hajók fele a kikötő iszapjában ül, valamint arról is beszámoltunk, hogy forradalmi módszerrel kutatják a Balaton élővilágát.
