A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Csepel-sziget folyóparti ligeterdeiben él hazánk egyik legveszélyeztetettebb cserjefaja, a kizárólag a Kárpát-medencében előforduló fekete galagonya – írta bejegyzésében a nemzeti park.
Január 24-én, egy havas téli napon a DINPI őrszolgálata és munkatársai a Kissné Dóczy Emília vezette Erdőmentők csapatával közösen élőhelykezelési munkát végeztek Szigetújfalu határában.
A 15 fős önkéntes csapat célzott beavatkozással szabadította ki a fekete galagonyákat a burjánzó vadszőlő fogságából. A munkát Tóth Péter, a Pilis Parkerdő Zrt. Ráckevei Erdészetének vezetője is segítette és támogatta. A feladat folytatása elengedhetetlen, de az első és legfontosabb lépést már megtettük: több tucat fekete galagonya kapott új esélyt a fennmaradásra a DINPI kezelésében álló területen
– írták a posztban.
A fekete galagonya mérsékelt elterjedése és az utóbbi három generációban tapasztalt több mint 50%-os visszaszorulása miatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett besorolást kapott. Magyarországon 1988 óta védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Hibridje, a Degen-galagonya is védelem alatt áll.
Kárpát-medencei és észak-balkáni faj, korábban Szlovákiából, Romániából és Szerbiából is jelezték, de mára biztosan csak magyarországi Duna-szakasz mentén, a Csepel-szigettől délre fekvő ártéri erdőkben és Horvátországban a Drávánál található meg.
Írtunk arról is, hogy kézzel irtották az Őrségben a százezres nagyságrendben elszaporodott invazív virágot, de invazív tölgyek veszik el az életteret az őshonos fáktól is egy őrségi edőben. És fogságból szabadult halak veszélyeztetik az Adria ökoszisztémáját.
