Virágzó vidékünk

Virágzik az ország egyik legritkább vadvirága

KMNP/Palcsek István Szilárd
Volgamenti hérics
KMNP/Palcsek István Szilárd
Volgamenti hérics
Már november végén találtak bimbós példányokat.

A tél ellenére már január végén feltűntek az első virágzó volgamenti hérics példányok a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csorvási löszgyepen – olvasható a honlapjukon.

A fokozottan védett növény idei korai megjelenése nem teljesen váratlan: az elmúlt években is előfordult, hogy már a tél közepén bontani kezdta szirmait. Az idei szezon azonban különleges, mert néhány tövön már novemberben és decemberben is megjelentek bimbók, sőt virágok is. A szakemberek szerint a jelenség hátterében a nyári aszály után érkező őszi csapadék áll, ugyanis a részben nyugalmi állapotba került löszgyepek növényzete az esők hatására újra fejlődésnek indult. November végén még csak néhány bimbós és virágzó tövet észleltek, decemberben viszont már több mint húsz aktív növényt találtak a területen.

A későbbi havazás és a hideg idő átmenetileg lelassította a folyamatot, de a január végi enyhüléssel újabb töveken nyíltak ki a sárga virágok, amelyek rendszerint a levelek megjelenése előtt bújnak elő a talaj közelében.

A Csorvási löszgyep a volgamenti hérics legfontosabb hazai élőhelye, természetes állománya ezen kívül csak a Hortobágyi Nemzeti Park egy kisebb területén található, máshol csupán telepített példányok élnek. Tavaly a tavaszi csúcsvirágzás idején 2800 virágzó tövet számoltak össze, de a tényleges állomány ennél nagyobb lehet, mivel a fiatal növények csak 8-9 éves korukban hoznak először virágot. Az idősebb példányok akár több évtizedig is élhetnek. A volgamenti hérics megjelenése emlékeztet a védett tavaszi héricsére, ám annál kisebb termetű és korábban virágzik. Magyarországon ez volt az első növényfaj, amelyet – még 1971-ben – védetté nyilvánítottak; ma már fokozott oltalom alatt áll.

6 fotó
Kapcsolódó
Olvasói sztorik