Virágzó vidékünk

Véget ért a téli álom, felébredtek az első ürgék

Alapítvány a Budapesti Állatkertért/Ruzsáné Cseresnyés Mária
Alapítvány a Budapesti Állatkertért/Ruzsáné Cseresnyés Mária
Közel fél évig szundikáltak.

Már az ország három különböző földrajzi pontján észleltek aktív ürgéket a lelkes önkéntesek – írta bejegyzésében az Alapítvány a Budapesti Állatkertért.

Ez azt jelenti, hogy néhány napos eltéréssel, február 18. és 26. között, mindhárom elkülöníthető genetikai rokonságba tartozó hazai ürgeállomány képviselői felébredtek hosszú, 5-6 hónapos téli álmukból

– írták a posztban.

Ezt a három genetikai vonalat nagy folyóink, a Duna és a Tisza elválasztják egymástól, ami átjárhatatlan akadályt jelent a faj terjedése szempontjából. Emiatt is tervezzik a #CitellusLIFE program keretei között, hogy a későbbiekben a Dunántúlról, a Duna-Tisza közéből és a Tiszántúlról származó egyedeket védett tenyészközpontokban szaporítják és engedik vissza a saját régiójukban található alkalmas élőhelyfoltokra.

Az ürgét a múlt század közepéig mezőgazdasági kártevőként tartották számon, sőt, népi eledelként fogyasztották is, azonban részben a korlátlan irtás, és javarészt a tájhasználat változása miatt a számuk napjainkra drasztikusan lecsökkent. A kedvezőtlen folyamat megállítása érdekében 2025. december 1-én egy 75%-ban Európai Uniós finanszírozású, hét év futamidejű LIFE program indult.

Korábban beszámoltunk arról is, hogy örvendetesen szaporodnak a vasi ürgék, de találtak szupercuki ürgekölyköket Siófokon. És fotósnak állt egy játékos tihanyi ürge.

Kapcsolódó
Szem nem marad szárazon: sosem látott vicces fotók az ürgékről
A közönséges ürge hazánk öt legveszélyeztetettebb rágcsálója között szerepel, így fokozott védettséget élvez.
Olvasói sztorik