Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes, évtizedek óta dokumentálja vizeink változásait. Tudományos munkáját és filmjeit egy cél vezérli: megmutatni, mi forog kockán, ha nem megfelelő tudatossággal vigyázunk a természetre.
Az utóbbi néhány hónapban elsőként hívta fel a figyelmet a Zagyvánál történt természetellenes beavatkozásról, amikor is minden nádat, életet, madarak fészkeit, teknősöket és halakat is pusztulásra ítéltek a Zagyva medrében. Balázs nem először hívta fel a figyelmet a természetpusztításra, korábban szintén egy mederkotrás alkalmával nekiment a ráckevei környezetvédőknek, a közelmúltban pedig a védett kis kormoránok lelövéséről számolt be. Miszerint a kárókatona-gyérítés közben tömegével lőtték le a fokozottan védett kis kárókatonákat is.
A rétisas élőhelyét – ami egy fokozottan védett természetvédelmi terület erdőrészlete – tették a földdel egyenlővé
2026. március 6-án ismét egy súlyos természetkárosításról számolt be a közösségi oldalán, miszerint a Lipót 17/D fokozottan védett természeti terület erdőrészletét levágták.
Az itt költő, tojásain ülő rétisast és a fészkét „állítólag” későn vették észre. (Vagy csak nem akarták bejelenteni, mert az a fakitermelés leállítását eredményezte volna.) Azt az egy fát nem vágták ki, amelyiken a fészek van, a többit körülötte igen. Szemtanúk szerint a sas hosszú időre elhagyta a tojásait, majd amikor a fakitermelők odébb vonultak, visszaült rájuk. A tojások ezalatt nagy valószínűséggel tönkrementek
– vázolta fel Facebook-oldalán Szendőfi Balázs, és felhívta a figyelmet arra, hogy a Szigetközi Tájvédelmi Körzet erdői fokozottan védettek és védelmi – tehát nem gazdasági – rendeltetésűek. Ugyanakkor az egész területen minden erdő vágásos üzemmódban van. Jogi összeférhetetlenség.
A rétisas fokozottan védett madár, a költési területe fokozottan védett erdőben volt. A történtek több kérdést is felvetnek, többek között azt, hogy biztosan ennyit jelent a fokozott védelem, és valóban ilyen kezelést érdemelnek az ilyen fajok és ilyen élőhelyek?
A rétisas természetvédelmi státusza
A rétisas (Haliaeetus albicilla) Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft. Állománya a 2016-os felmérések szerint 789-884 példányra tehető.
Védelmének kulcsa az élőhelyek (vizes élőhelyek, idős erdők) megőrzése, a fészkelőhelyek zavartalanságának biztosítása, a mérgezések és a vezetékek miatti áramütések megelőzése.
Szendőfi Balázs a hasznos beporzó rovarok védelmében is felemelte már a szavát. A természetfilmes számos értékes ismeretetterjesztő film alkotója. Nemcsak a vizek élővilágáért aggódik, hanem más lényekre is igyekszik ráirányítani az emberek figyelmét.
