Virágzó vidékünk

„Vagy szlovákul tanulunk, vagy angolul”: az alig tíz fős borsodi zsákfaluban szilveszterkor is három himnusz szól

Google Maps
Perecsén, az ország egyik legkisebb településén 9-en laknak állandóan.
Google Maps
Perecsén, az ország egyik legkisebb településén 9-en laknak állandóan.
A mai Perecsét egy helyi lakos úgy látja: nem szellemfalu, inkább üdülőfalu. Egy másik lakó szerint viszont a megszűnés határán van a település.

Alig találni embert a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi részén található Perecse két utcáján, aminek egyszerű a magyarázata: ez az ország egyik legkisebb lélekszámú települése.

A boon.hu helyszíni riportja szerint a lakosságszám a 2013-ban mért 31 főről 12-re csökkent 2022-ig, de tavaly már ismét 16-os adatot regisztráltak.

Hétvégén jönnek a hollandok, szlovákok

Aradi János itt él, ő mondta el a lap újságírójának, hogy hetente egyszer a falubusz bemegy Miskolcra, megy vele, aki vásárolni akar, vagy van, aki felírja, hogy mit kér.

Amúgy hét közben 9-en vagyunk itteni lakosok, hétvégére viszont rendre megtelik a falu, van két holland, négy szlovák család, aztán debreceniek is az ingatlantulajdonosok között

– magyarázta a férfi, akinek egyébként a felesége a polgármester a faluban.

Ő egyébként bevándorlónak számít, Nyíregyházára nősült, majd később vadász ismerőse hívta meg a Cserehátra 1995 táján, aztán idővel perecseivé vált. Hogy milyen volt valaha a település, arról az idősebbek elmondásából alkothat képet.

„Valaha az őslakosok éltek itt, sok özvegyasszony. A házaknál tehenet tartottak, volt gulyáslánya is a falunak. A vadászok szívesen jártak a környékre, remek vadászterületnek számít, számított” – magyarázta.

Szilveszterkor is három himnusz szól

A mai Perecsét úgy látja: nem szellemfalu, inkább üdülőfalu. „Szól a flex, a kalapács. Folyik a felújítás” – mondta.

Az üressé vált ingatlanok többnyire vadászok vásárolták meg, majd jöttek külföldiek is.

Vagy szlovákul tanulunk, vagy angolul

– mutat rá a modernkori kistelepülési kihívásokra.

A cikkből az is kiderül, minden évben rendeznek templomi búcsút, falunapot, Aradi szavait idézve szilveszterkor pedig „orbitális nagy bulit csinálnak” – informál Aradi János. A bulit főleg a külföldiek kedvelik-igénylik, a falunap pedig arra jó, hogy az elszármazottaknak apropó adódjon hazalátogatni. A szilveszteri-újévi nyilvános rendezvényen „három himnusz szól: magyar, szlovák, holland”. Van szlovák szomszéd, aki naponta innen jár haza dolgozni, de nem is tud, csak szlovákul.

Van, aki szerint nem ilyen derűs a jövő

Majoros Zoltán is Perecsén él, ő pesszimistább a jövőt illetően, mint mondta, szerinte a megszűnés határán van a falu. Zoltán kapcsolata a csereháti faluval mellesleg igencsak régi keletű. Valamikor 1972-73 táján épp itt szolgált a sorkatonaságnál, azaz a határőrségnél, „akkor jöttünk össze a feleségemmel.”

Azóta megváltozott a táj, tönkrement minden. Akkor zajlott az út felújítása; máig ugyanolyan maradt. Bozótot ötven éve sehol nem lehetett látni. Volt kocsma, bolt, kultúrépület. Most egyik sincs. A templom ami egyedül üzemképes

– magyarázta.

Nemrég írtunk

Kapcsolódó
Mecseki zsákfalu a nyugalom szigete, ahol csak a természet hangja töri meg a csendet
Az aprócska települést festői környezet öleli körbe.
Olvasói sztorik